Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Medián: csökken a szavazókedv

A Medián felmérése szerint, ha most lenne a népszavazás, akkor az eredményes lenne. A Medián kutatási igazgatója, Karácsony Gergely elmondta: három héttel a népszavazás előtt inkább csökkent, mint nőtt a lakosság részvételi hajlandósága, miközben egyre kevesebben gondolják, hogy a referendum esetleges sikerének a kormány bukását kell eredményeznie.

A Medián legfrissebb felmérése szerint valamelyest csökkent a népszavazáson részt venni kívánók aránya. Néhány héttel ezelőtt a lakosság 48 százaléka ígérte biztos részvételét, a február 15. utáni felmérésen ez az arány 46 százalék volt - mondta a kutatási igazgató.

Karácsony Gergely közölte: továbbra is óriási többségben vannak az igennel szavazók.

Körülbelül a lakosság kétharmada szavazna igennel, a nemmel szavazók aránya 16-18 százalék a különböző kérdésekben.

A teljes választókorú népesség 38 százaléka mondja, hogy biztosan elmenne, és igennel szavazna, míg 6-7 százalék nemmel voksolna - jelentette ki a kutatási igazgató.

2004 decemberében 42 százalék mondta biztosra a részvételét a kettős állampolgárságról szóló referendumon, végül 37 százalékuk járult az urnák elé - emlékeztetett.

A papírforma szerint elegen mennek majd el szavazni, hogy a referendum eredményes legyen - tette hozzá Karácsony Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×