Magyarországon jóval kevesebben szereznek diplomát, mint az OECD országokban - derül ki Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által készített felmérésből.

A diplomával rendelkező 25-64 év közötti népesség aránya Magyarországon 17 százalék, ezzel szemben a OECD-átlag 26 százalék.

Bár generációnként nő a felsőoktatásban végzettek száma, ez a folyamat lassúbb, mint máshol az Európai Unióban. 1995 és 2004 között megduplázódott az egyetemekre, főiskolákra beiratkozók száma, a magyar felsőoktatási intézmények ennél több hallgatót már nem is tudnak befogadni, ugyanakkor a tandíj bevezetése visszavetette a fiatalok jelentkezési kedvét.

A középfokú végzettség megszerzésének elmulasztása Magyarországon súlyosabb következményekkel jár, mint más országokban, ugyanis e végzettség nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni. A középfokú végzettséggel nem rendelkező munkaképeseknek csak 38 százaléka dolgozik, ami e csoport esetében a második legalacsonyabb foglalkoztatási ráta az OECD-országokban. Ehhez képest a középfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya 70 százalék.

Kevés a természettudományos diplomás

Magyarországon a középkorú népességben az egyetemi diplomások a felmérés szerint 125 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Ez az adat a legmagasabb összehasonlítható hazai előny az OECD-országokban mért adatokhoz képest.

Magyarországon kevesebben szereznek természettudományos területen diplomát, mint bármely más OECD-országban. Vannak viszont olyan szakok, amelyekre folyamatos a túljelentkezés, ilyenek a társadalomtudományok, a közgazdaság, a jog.

A külföldi tanulók még alacsony, de egyre növekvő létszámban vannak jelen a magyarországi felsőoktatásban. Az utóbbi 5-7 évben jelentősen nőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik hazánkban akarnak továbbtanulni, így lassan, de közelítünk az EU átlaghoz. A külföldi hallgatók többsége Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezik.

Ezzel szemben kevés magyar hallgató vállalkozik arra, hogy külföldön tanuljon, így Magyarország inkább csak befogadóként szerepel. Az a csaknem nyolcezer hallgató, aki külföldi tanulmányokat folytat általában Németországba, Ausztriába és az Egyesült Államokba megy.

Nem végeznek időben

Megnégyszereződött az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma az 1990-es évek eleje óta - közölte a felsőoktatási szakállamtitkár.

Manherz Károly elmondta, hogy a 18-23 éves korosztály 40 százaléka felsőoktatásban tanul, és évente 65 ezren szereznek diplomát, de a problémát az jelenti, hogy nem végeznek időben a diákok, tehát többen kezdik meg egy évben a tanulmányikat, mint ahányan végeznek

A szakállamtitkár hozzátette: a tandíj bevezetésével nőni fognak az ösztöndíjak, az elsőévesek pedig alaptámogatást is kapnak, tehát nem kell a szegényebbek gyerekeinek kimaradnia a felsőoktatásból.

Fidesz: még jobban lemaradunk

A felsőoktatás átalakítása és a tandíj bevezetése miatt még kevesebb magyar szerez majd diplomát - reagált a Fidesz oktatási műhelyének vezetője az OECD felsőoktatási körképére.

Sió László kiemelte: a felsőoktatás átalakítása és a tandíj bevezetése elbizonytalanította a tanulni vágyókat.

Jelenleg még az egyetemek, a fiatalok és a gazdaság sem tudja, hogy az alapfokú diploma mit ér, el lehet-e vele majd helyezkedni - hangsúlyozta.

Sió László szerint egy diplomás ember munkája kétszer annyi hasznot hoz az országnak, mint amennyibe az oktatási költségei kerülnek, ezért nincs értelme a tandíj bevezetésének.