Évente akár 40 ezer madár pusztulhat el Magyarországon áramütés miatt, sok nagytestű ragadozó madár is így végzi - mondta az InfoRádiónak a Magyar Madártani Egyesület elnöke.

Halmos Gergő közölte: olyan fajok példányai is elpusztulnak, amelyek védelmében Magyarországnak komoly szerepe van, hiszen az európai populáció jelentős része nálunk él; ilyen a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a kék vércse, illetve a fehér gólya.

A Magyar Madártani Egyesület munkatársai évente egy-két alakalommal végigjárják a villamos oszlopokat, amelyek környékén összeszámolják a madártetemeket, így képesek meghatározni, hogy mely oszloptípusok a legveszélyesebbek - magyarázta a szervezet elnöke.

A nyílt területeken felállított oszlopsorok környékén pusztul el a legtöbb madár, hiszen sok példány éppen ezeket a kiemelkedő pontokat választja "kilátónak" a sík vidékeken - fűzte hozzá Halmos Gergő.

Direkt szabályozás nem védi a madarakat, a természetvédelmi és a villamos energia törvény egyes passzusai azonban egyértelművé teszik, hogy az áramszolgáltatóknak nem szabad természetvédelmi kárt okozniuk - mondta a Magyar Madártani Egyesület elnöke.

Lesz rá pénz

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára az InfoRádiónak elmondta: több mint három évtizede kezdődött az együttműködés a tárca és az áramszolgáltatók között, amely a gólyafészektartók felhelyezésével indult.

A minisztérium hosszú ideje biztosítja a forrásokat a madárvédelemhez, amely része a Környezetvédelem és Energetika Operatív Programnak is. Ennek keretében a következő években több milliárd forintot fordíthatnak az ügyre uniós forrásból - közölte Haraszthy László.

Az államtitkár hozzátette: nemcsak pénzt, hanem szakmai tanácsokat is adnak majd a civileknek, a természetvédelmi szakembereknek és áramszolgáltatóknak a fejlesztésekhez, emellett folyamatosan vizsgálják, hogyan lehetne jogszabályokkal segíteni a probléma megoldását.

Az államtitkár szerint elsősorban a civil szervezetek, valamint a nemzeti parki szakemberek dolga meghatározni, hogy mely oszlopok különösen veszélyesek, melyeket kell biztonságossá tenni.Legyen akadálymentes az égbolt!

Az E.ON Hungária hálózatfejlesztési igazgatója az InfoRádiónak elmondta: eddig közel 33 ezer gólyafészket helyeztek át vagy erősítettek meg, emellett 30 ezer oszlopot szerelték fel szigetelőpapucsokkal, amelyek megvédik a madarakat az áramütéstől.

Mező Csaba közölte: egy gólyafészek átrakásán és a szigetelőpapucs felhelyezésén két ember fél napot dolgozik, ennek költsége körülbelül 40 ezer forint.

Az E.ON Hungária 2020-ig milliárdos nagyságrendben ruház be a középfeszültségű feszültségek madárbaráttá alakításába. Erről a cég az ország többi áramszolgáltatójával, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, illetve természetvédő civil szervezetekkel közösen megállapodást írt alá - tette hozzá a hálózatfejlesztési igazgató.

Az oszlopok között húzódó vezetéknél környezetbarátabb megoldás a földkábelek telepítése, ez azonban sokkal drágább. Az E.ON mindkét módszert alkalmazza - az adott területtől függően -, a légvezetékeket azonban burkolják, így a madarak nem szenvednek áramütést - mondta Mező Csaba.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén futó légvezetékeket tavaly az E.ON Magyarország saját költségén és uniós forrásokból földkábelekkel helyettesítette - fűzte hozzá a cég hálózatfejlesztési igazgatója.