Már nem fúj a szél, ezért ismét emelkedett a légszennyezettség mértéke. A legrosszabb szállópor-szennyezettségi adatokat a forgalomtól terhelt belvárosi állomásokon, valamint Csepelen és Nagytétényben mérték a szakemberek - mondta az InfoRádiónak az Országos Környezetegészségügyi Intézet vezetője.
Páldy Anna azt javasolja, hogy a tüdő- és légzőszervi megbetegedésekben, illetve szívbetegségben szenvedők minél kevesebbet tartózkodjanak a szabad levegőn, és figyeljenek oda a tüneteikre.
A főorvos szerint ennél a légszennyezettségi szintnél még csak az igazán érzékeny egészséges emberek tapasztalhatnak kaparó, viszkető érzést a felső légútjaikban, esetlen többet kell köhögniük.
Az időjárástól függ, hogy tovább romlik-e a helyzet: ha felhős, szélcsendes napok következnek, akkor a légszennyezettség mértéke is nő - közölte az Országos Környezetegészségügyi Intézet vezetője.
Még tárgyalnak
A bécsihez hasonló szmogriasztási küszöbértéket állapítana meg a szálló por miatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Ausztria fővárosában ugyanis a magyarországi küszöbérték negyede is elegendő a szmogriadó elrendeléséhez.
Vágvölgyi Györgyi, a tárca vezető főtanácsosa az InfoRádióban elmondta: jelenleg a levegőben lévő szállóporra vonatkozó egészségügyi határérték 50 mikrogramm/köbméter, a tájékoztatási küszöbérték 500, a szmogriadó küszöbértéke pedig 600 mikrogramm/köbméter.
Igaz, ezek az adatok a szállópor és a kén-dioxid együttes koncentrációjára vonatkoznak, azaz Magyarországon nemcsak a határérték, hanem az adatok meghatározásának módja is elér a szomszédos országok gyakorlatától.
Bécsben például a tájékoztatási küszöbérték 100 mikrogramm/köbméter, a szmogriasztásé pedig 150.
A szakember szerint a napjainkban tapasztalható rossz légszennyezettségi adatok mellett a bécsi mércével sem kellene még riasztást elrendelni, a határérték feletti koncentráció ugyanis csak akkor veszélyes az egészségre, ha 24 órán keresztül áll fenn.
Hanganyag: Sigmond Árpád és Molnár Anikó