Megvizsgálja az Egészségügyi Minisztérium, hogy szükséges-e módosítani az egészségbiztosítási törvényen, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Horváth Ágnes, a tárca vezetője elmondta: egyelőre nem tudja, lesz-e érdemi változás a szövegben. Hozzátette: az államfő által megfogalmazott kifogásokra a minisztérium a jövő héten válaszol. A politikus döntő jelentőségűnek nevezte, hogy Sólyom László nem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat az egészségbiztosítási törvényről és azt sem vitatta, hogy a jogszabály bevezetése nyomán fennmarad a társadalombiztosítás. Az MDF és a KDNP már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés érdemi változtatás nélkül fogadja el a jogszabályt februárban.

Január 1-jétől szigorodik a közúti közlekedési előéleti pontrendszer; a közlekedési bűncselekményekért és szabálysértésekért kiszabható büntetés 2 ponttal emelkedik. Kondorosi Ferenc kormánybiztos a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a kabinet célja a pontrendszer szigorításával a közlekedés biztonságának javítása és az önkéntes jogkövető magatartás elősegítése. Közlése szerint a közlekedési bűncselekményért a jövőben 9 pontot kapnak a normaszegő járművezetők, a mintegy 30 szabálysértésért pedig 1 és 5 pont között. Hozzátette: a már kiosztott büntetőpontok érvényben maradnak, az elévülési idő pedig kettőről három évre nő.

Az MSZP parlamenti frakcióvezetője szerint a kormányoldal nem teljesített jól a reformok ismertetésekor. Lendvai Ildikó az InfoRádióban azt mondta: a változások a rossz kommunikáció ellenére is vállalhatóak, és szükségességüket már senki sem vitatja. Közben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy nyilatkozott: a kormány nem képes irányítani az országot, és nem a parlament által elfogadott programot hajtja végre. Navracsics Tibor évértékelőjében úgy vélte: a kabinet saját célkitűzéseit sem képes elérni, és nem valósulnak meg az előrejelzései sem. Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő az évet értékelve az InfoRádióban arról beszélt: pártja elismeri, hogy nem volt elég idő az egészségügy és az oktatás reformjának ismertetésére, ugyanakkor szerinte nem késlekedhettek a változások elindításával. Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője csalódását fejezte ki évértékelőjében. Úgy vélte: ha jövőre sem lesz változás a közbeszédben, akkor menthetetlenül lemarad az ország.

Egyre inkább érdeklődnek az uniós pénzek iránt olyan szervezetek, amelyek mögött bűnözői csoportok állnak - mondta a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ december elején nyugdíjba vonult vezetője. Ferenczi László az InfoRádióban hangsúlyozta: a hatóságok információi szerint ilyen pályázók még nem nyertek támogatást. A szakember konkrét befektetési területek említése nélkül azt mondta: szinte minden olyan, hosszú távon nyereséges területen feltűnnek az ismert alvilági csoportokhoz köthető vállalkozások, ahol uniós pénzek is szerezhetők.

Kismértékben emelkedett a hazai nagyvállalatok üzleti várakozásait mutató TOP-100 konjunktúra index novemberhez képest - közölte az Ecostat. A cég a legfrissebb felmérésében azt közölte: a nagyvállalatok a még kedvező világgazdasági környezet nyújtotta lehetőségekre alapozzák javuló várakozásaikat. Az Ecostat azt is közölte: a kis- és közepes vállalati konjunktúra-index decemberben 89,4 százalék, ami kevéssel meghaladja a novemberi értéket.

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal szerint csak január közepén vagy végén lehet országos influenzajárványra számítani, ám már most több helyi járványt jeleztek például iskolai közösségekből. Szolnoki István, a hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője elmondta: egyre több az influenzaszerű megbetegedés; december 10-e és 16-a között még 7 ezer megbetegedést regisztráltak, egy héttel később már 8 ezerre emelkedett az esetek száma. Közlése szerint a legtöbb megbetegedést eddig a Dunántúlról és a közép-magyarországi régióból jelentették.

Pakisztánban az ország déli részén lévő családi mauzóleumban helyezték végső nyugalomra Benazir Bhuttót, az ellenzék merényletben meggyilkolt vezetőjét. A volt miniszterelnököt csütörtökön ölték meg egy Ravalpindiben rendezett választási nagygyűlés végén; a gyilkosság után kitört zavargásokban több mint 30 ember halt meg. A pakisztáni belügyminisztérium szerint az al-Kaida áll a Benazir Bhutto elleni merénylet mögött, ugyanakkor az ellenzéki politikus férje Pervez Musarraf elnököt és kormányát tette felelőssé a gyilkosságért.

Nepálban megszavazta a monarchia eltörlését és a köztársaság kikiáltását a parlament. A jelen lévő képviselők több mint kétharmada szavazott az ideiglenes alkotmány módosítására, miután a főbb politikai pártok és a monarchia megdöntéséért éveken át fegyverrel is harcoló maoista lázadók ezen a héten megállapodtak az államforma megváltoztatásában. A törvényhozás döntése értelmében az április közepére tervezett alkotmányozó gyűlési választások után szűnik meg a királyság a himalájai országban.