Összesen 318 módosító javaslat érkezett az egészségbiztosítási törvény tervezetéhez. Ebből 93-at visszavontak, így összesen 225 javaslatról kellett dönteniük a képviselőknek. A koalíciós pártok között előzetesen egyezség született az indítványokról.

A módosítások után kialakult egészségbiztosítási törvénytervezet szerint a betegek évente egyszer válthatnak majd biztosítót, minden év október 15. és november 15. között.

A pénztárak kötelesek lesznek egy úgynevezett pénztári kártya kibocsátására, amellyel igazolhatják a betegek, hogy mely biztosítóhoz tartoznak, és kiváltja majd a TAJ-kártyát.

Változik a vezetés

A korábbiakhoz képest változott a pénztárak igazgatóságának elnöksége is: az elnököt az állam adja, és továbbra is három állami és három magánbiztosító-társasági tagja lesz a testületnek. Az elnök azonban nem rendelkezik majd többletszavazattal, így szavazategyenlőség esetén a tagoknak muszáj lesz egyezségre jutniuk.

A pénztárak átvállalhatják majd a betegektől a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, előbbit csak abban az esetben, ha a páciens részt vesz a kötelezően előírt szűrővizsgálatokon. A befektetőknek a 22 pénztárra történő licitáláskor biztosítottonként minimum 12 ezer forintot kell majd kínálniuk.

Az egészségügyi szolgáltatóknak a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj 30 százalékát alkalmazottainak javadalmazására kell fordítaniuk.

Minden pénztár köteles lesz vezető beosztásban gyógyszerészt is foglalkoztatni, és szerepel az elfogadott javaslatok között a pénztártagok ellátásának garanciájáról szóló indítvány is. Bekerült a törvényjavaslatba az is, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása nemzeti kockázatközösségen és kötelező társadalombiztosításon alapul, és szolidaritás elvű.

Zárószavazás hétfőn

A Fidesz csupán egyetlen indítványról szavazott, mégpedig a vizitdíj és a napidíj eltörléséről. Ezt végül a parlamenti többség nem támogatta, noha az indítványt eredetileg előterjesztő szocialista Tóth Károly igennel szavazott.

Az ellenzéki párt szóvivője szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a javaslatot, mert a betegeknek csak kára származik az új rendszerből.

Az egészségbiztosítási törvény zárószavazása december 17-én lesz, és a koalíciós pártok képviselőinek szavaiból úgy tűnik: az MSZP és az SZDSZ egységesen fogja megszavazni a törvényt.

Ha a törvényjavaslatot december 17-én elfogadja az Országgyűlés, akkor január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, de működésüket csak 2009. január elsején kezdik meg.Több pénz a mentőknek

A kormánypárti frakciók mellett a Fidesz és a KDNP képviselői is megszavazták a jövő évi költségvetéshez benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat.

A pénzügyminiszter előzőleg zárszavában azt mondta: több előterjesztéssel egyetért a kabinet, de a jövő évi költségvetés bevételi és kiadási főösszege nem változhat, csak fejezeteken belüli átcsoportosításokról lehet szó.

Veres János példaként említette, hogy támogatják a jelenleg 36.800 forintos köztisztviselői illetményalap 38.650 forintra emelését, az egyetemi tanárok, a bírók és az ügyészek alapilletményének rendezését, az Országos Mentőszolgálatnak szánt összeg 1 milliárd forintos kiegészítését, valamint, hogy az előirányzat módosítása nélkül túlléphető legyen a jövő évi gázár-kompenzációs összeg.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke később azt mondta: azért szavazták meg a módosító indítványokat, mert azok között nem volt olyan elem, amelyet ne tudtak volna elfogadni.

Büntetik a zaklatást

Elfogadta az Országgyűlés azt a jogszabályt is, amely a Büntető törvénykönyvbe új tényállásként veszi be a zaklatást, és minősített esetekben akár háromévi börtönnel bünteti.

A jogszabály a zaklatásnak azokat a formáit rendeli büntetni, ha valakit a magánéletében tartósan háborgatnak - mondta az InfoRádiónak Juhász Géza volt jogvédő. Az elkövetési formák közül a törvény kiemeli a telekommunikációs eszközön keresztüli zaklatást és a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetést.

Súlyosabban bünteti a törvény, ha a zaklatás sértettje az elkövető házastársa vagy volt házastársa, vagy annak nevelése, felügyelete, gondozása alá tartozó személy - magyarázta Juhász Géza.

A törvény ugyanakkor nem rendelkezik a munkahelyi zaklatásról, azok - ideértve a szexuális zaklatás esetkörét is - továbbra is komoly szankció nélkül maradnak - közölte a volt jogvédő.

Juhász Géza hozzáfűzte: az esélyegyenlőségi törvény rendelkezik ugyan a munkahelyi zaklatás meghatározásáról, komoly szankciót azonban nem rendel hozzá.