A gyereknevelési ráfordításoknak alapvetően két formája van: a fogyasztási kiadások, illetve a munkaráfordítás. Utóbbit nem szokták figyelembe venni a számítások során, a TÁRKI munkatársai azonban megpróbálták ezt is számszerűsíteni - mondta el az InfoRádióban a szervezet vezető kutatója.

A TÁRKI kutatásából kiderült, hogy egy évben 3,7 havi átlagkeresetüket költik a szülők egy átlagos gyermek fogyasztásaira, ennél azonban jóval nagyobb az éves munkaráfordítás: közel háromszorosa a fogyasztási kiadásoknak - közölte Gál Róbert István.

Több pénz, több gyerek?

A nemzetközi tapasztalatokkal megegyezően a családtámogatások Magyarországon is növelik a gyermekvállalási kedvet, míg a nyugdíjterhek emelése csökkenti azt - tette hozzá a TÁRKI vezető kutatója.

Több gyerek születne, ha a családok több támogatást kapnának, a termékenység növelésének ugyanakkor nem ez a leghatékonyabb formája: ebből a szempontból jobb, ha az állam segít összehangolni a gyermekvállalást, illetve a női munkavállalást - mondta Gál Róbert István.

Több bölcsi, több gyerek!

Ez nem csak jogszabályi kérdés, nem csak arról szól, hogy megbüntetik a munkaadót, ha elbocsátja a kismamát. Kell, hogy legyen bölcsőde és megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy az anyukák el tudják vinni oda a gyereküket - hangsúlyozta a kutató.

Ugyancsak segíti a gyerekvállalás és a női munkavállalás összeegyeztetését a rugalmasabb munkaerőpiaci formák támogatása és elterjesztése - fűzte hozzá Gál Róbert István.