Tanulságos történet a szerencsi szalmatüzelésű erőművé, mely a jelek szerint annak ellenére megépülhet, hogy helyi lakosok, borászok, környezetvédők és politikusok tiltakoztak ellene, valamint kételyeit fogalmazta meg a környezetvédelmi miniszter és a köztársasági elnök is.

Az ügy legújabb fordulata, hogy a Fidesz szerencsi szervezete rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte, mivel az ellenzéki párt elképzelhetőnek tartja, hogy az önkormányzat főjegyzője és a városfejlesztési osztály vezetője a város szocialista polgármesterének nyomására vállalt tisztséget a szalmatüzelésű erőmű építtetőjénél.

Rónavölgyi Endréné szocialista polgármester még hétfőn azt mondta: Bíró László és Csanádi Béla csak utólag tájékoztatta arról, hogy tisztséget vállalt a BHD Hőerőmű Zrt. felügyelő bizottságában, illetve igazgatóságában.

Az MSZP-s polgármester hozzátette: a jegyző - tévesen - írásban is jelezte a cégnek, hogy a tisztségek nem összeférhetetlenek. Szólt arról is, hogy az erőmű építési engedélyeztetési eljárásában a két tisztviselő nem vett részt.

Koncz Ferenc fideszes politikus azonban úgy látja: Szerencsen semmi sem történhetett az erőmű ügyében a polgármester tudta nélkül.

Összeférhetetlenség

Múlt héten pénteken összeférhetetlenség miatt mondott le posztjáról a szerencsi szalmatüzelésű hőerőművet építő cég felügyelőbizottságának két tagja.

Alapos okuk volt rá, ugyanis egyikük a város jegyzője, a másik pedig az önkormányzat építési osztályvezetője. A cég igazgatóságának elnöke azzal igyekezett menteni őket, hogy szerinte mindketten megfeledkeztek a szabályokról.

A polgármester arra a felvetésre, hogy éppen a városi jegyző feladata a törvényességi felügyelet, és ő siklott el a saját magát érintő összeférhetetlenségi szabályok felett, azt felelte: ez valóban nem helyes, a két köztisztviselő azonban semmilyen tiszteletdíjat nem vett fel a munkáért.

Rónavölgyi Endréné ugyanakkor azt fontosnak tartja, hogy a város jelen legyen a beruházás megvalósításakor, az érdekeik érvényesítése végett.

A beruházó örül, hogy "ez a probléma kijön"

Hujber Ottó igazgatósági elnök a múlt héten nyilatkozva úgy vélte: az egész ügy egy cirkusz, amit a beruházás ellenségei rendeztek meg.

"Várjuk, hogy a város képviselőtestülete olyan személyeket jelöljön, akiknek nincs összeférhetetlensége. Egyébként örömmel látjuk, hogy ez a probléma kijön, hiszen ebből is látható, hogy a projekt ellenségei mindent meg tesznek annak érdekében, hogy valahogy fogást találjanak" - mondta Hujber Ottó.

"Ez most sikerült, de azt gondoljuk, hogy egy adminisztratív hiba feltehetően nem azt üzeni, hogy emiatt a projekt rossz, emiatt nem teremt majd munkahelyeket, emiatt nincs rá szükség. Ebből látszik tulajdonképpen, hogy mi a cirkusz lényege" - fűzte hozzá a BHD Hőerőmű Kft. igazgatósági elnöke.

Így kezdődött...

Tavaly tavasszal kezdték előkészíteni a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű megépítését. A helyi lakosok, borászok, környezetvédők erőteljesebb tiltakozása idén ősszel kezdődött, amikor egyre inkább valósággá vált a beruházás megkezdése.

A Tokaj Reneszánsz Egyesület vezetője például szeptemberben az InfoRádiónak úgy nyilatkozott: rombolná a tokaji világörökség részét képező terület tájképét a több tíz méter magas tömbszerű ipari létesítmény.

Mészáros László szerint ennél is nagyobb gondot jelent, hogy nem vizsgálták: mennyire veszélyezteti az aszúszemek kialakulásához szükséges különleges mikroklímát a szalmatüzelésű erőmű. Hasonlóképpen nyilatkozott az InfoRádióban Zwack Izabella, a Dobogó Pincészet tulajdonosa is. A borász szerint az építmény könnyen tönkreteheti a tokaji borokat különlegessé tévő mikroklímát.

A Tokaj Reneszánsz Egyesület vezetője szerint nagy csapás lenne az amúgy is túlterhelt vidéknek, hogy 80-100 kilométerről szállítanák kamionokkal az erőműbe az energiaforrást. Az, hogy a tokaji borvidék elviselt már korábban néhány környezetet szennyező gyárat, nem azt jelenti, hogy újabb üzemet lehet ide építeni - hangsúlyozta Mészáros László.

Veszélyeztetettségi listára kerülhet

Jelenleg nem valós a veszély, hogy Tokaj elveszíti a világörökségi címet, de veszélyeztetettségi listára kerülhet - mondta az InfoRádiónak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnök-helyettese, aki szerint a közlekedési megterhelés jelenti a legkomolyabb veszélyt, mert Tokaj és a térség már így is túlterhelt, és emiatt kerülhet a világörökségi veszélyeztetettségi listára a helyszín.

Hasonlóképpen nyilatkozott Tokaj polgármestere is, aki elmondta: naponta 8 ezer jármű hajt át a tokaji hídon, ezek közül 2400 teherautó, 1500 pedig kamion. Májer János szerint elviselhetetlen a forgalom, amely a világörökség részének választott város központjában, szűk utcákon halad keresztül.

A Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű csak ront majd a helyzeten, csak még nagyobb lesz a forgalom, ami már most is óriási, hiszen ősszel a szerencsi cukorgyárba a gazdák is Tokajon keresztül szállítják a cukorrépát a szabolcsi földekről - közölte Májer János.A megyei fejlesztési terv nem tartalmazza az erőművet, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a közgyűlés bármit is tegyen a megépítése ellen - mondta az InfoRádióban a megyei közgyűlés elnöke, aki hangsúlyozta: az engedély kiadása a környezetvédelmi hatóság feladata.

Ódor Ferenc ugyanakkor egyetértett a helyiekkel abban, hogy a szalmatüzelésű erőmű miatt jelentősen megnő a környék forgalma.

Népszavazást ajánl a környezetvédelmi miniszter

Időközben szeptember végén megszólalt az ügyben a környezetvédelmi miniszter is, aki az InfoRádiónak azt mondta: a helyieknek kellene népszavazatást kezdeményezniük a Szerencsre tervezett erőmű kapcsán.

Fodor Gábor szerint az engedélyt kiadó hatóság szabályosan járt el, hiszen az erőmű megfelel a modern technológiai követelményeknek és a környezetvédelmi előírásoknak. A környezetvédelmi miniszter hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az erőműnek meg is kell épülnie.

Fodor Gábor kiemelte, hogy megérti a tiltakozókat, és úgy vélekedett, a helyieknek kellene aktívan fellépniük az ügyben, például népszavazás kezdeményezésével.

Tokaj polgármestere ugyanakkor úgy vélte: szeptember végén már késő lett volna népszavazást kezdeményezni, mivel az építkezés októberben megkezdődik. "Nem tudom, mire gondol Fodor Gábor, mikor lehet népszavazást tartani, amikor ahhoz két-három hónapos előkészítő munkára van szükség" - jegyezte meg Májer János.

A polgármester egyben hangsúlyozta: ha az erőmű megépítése ellentétes a törvényekkel, akkor a környezetvédelmi hatóság jogszerűtlenül járt el. Májer János hozzáfűzte: Fodor Gábornak nem szabadna elkerülnie az állásfoglalást, és azt javasolnia, hogy a helyiek döntsenek; a törvény szigorával kellene eljárnia.

Az MSZP-s képviselő nem kíván beleszólni

Október elején az InfoRádiónak sikerült megszólaltatnia Tokaj és Szerencs szocialista országgyűlési képviselőjét is, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy a helyi borászatot nem veszélyezteti a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű.

Szabó György ugyanakkor hozzátette: nem kíván beleszólni a helyi vitába. A politikus környezetvédelmi szakértőkre hivatkozva azt mondta: a szerencsi szalmatüzelésű erőmű károsanyag-kibocsátása elenyésző, nem okoz komoly környezeti károkat.

Szabó György egyben közölte: a környék többi települése támogatja az erőmű megépítését, hiszen a vidéken 30 százalék körüli a munkanélküliség, az új beruházás pedig munkahelyeket teremt.

"Pillanatnyilag azt nem látom, hogy a tokaj-hegyaljai borászatot és a világörökségi címet bármilyen értelemben veszélyeztetné ez a beruházás" - jelentette ki a szocialista politikus.

4

Október elején a térségbe látogatott Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a Szerencsen felépülő erőműben tízpercenként egy kamionnyi szalmát tüzelnek majd el, ami jelentősen növeli a terherforgalmat a környéken, emellett veszélybe kerül Tokaj világörökségi címe is.

Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere erre válaszul azt mondta: a város képviselő-testülete egyhangúlag döntött a beruházás támogatásáról.

Megkezdték az építkezést

Október 19-én megkezdték a szalmatüzelésű erőmű építését. Hujber Ottó ügyvezető hangsúlyozta: az épület terveit többször módosították, hogy megfeleljen a természetvédelmi és világörökségi igényeknek. Szerencs önkormányzata egyhangúlag támogatta a beruházást.

A tokajiak október végére demonstrációt is szerveztek, hogy így tiltakozzanak a beruházás ellen. Közben az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának MDF-es elnöke jogszabály alkotását szorgalmazta az olyan területek védelmére, mint például a világörökség részének nyilvánított Tokaj-Hegyalja.

Katona Kálmán az InfoRádióban úgy vélte: ha már a Szerencsre telepítendő szalmatüzelésű erőmű engedélyének visszavonását nem is tudják ezzel elérni, az megakadályozható lenne, hogy a jövőben a világörökségi védettség alatt álló, vagy más szempontból különösen értékes területeinken ne hajtsanak végre hasonló beruházást.