Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Kazincbarcika: nincs más megoldás?

Három pályázat érkezett a kazincbarcikai kórház üzemeltetésére - tudta meg az InfoRádió. A város szocialista polgármestere szerint a magas adósság miatt nincs más megoldás, mint hogy magánkézbe adják az intézményt. A kórház szakmai- és érdekképviseleti szervei civilekkel összefogva tiltakoznak az általuk elutasított privatizáció ellen. A kórház főigazgatója az egészségügyi minisztertől remél segítséget.

Jelenleg 260 millió forintnyi kifizetetlen tartozása van a kazincbarcikai Városi Kórháznak, eladósodott, mint sok más egészségügyi intézmény - mondta az InfoRádiónak a kórház főigazgatója.

Trencsényi Erzsébet hozzátette: ennek egyik oka az, hogy a kórházat 2003-ban felújították, a másik pedig, hogy amióta bevezették, az intézmény az ellátásban folyamatosan átlépte a teljesítményvolumen-korlátot. Annak ellenére is, hogy sok embert kellett máshová küldeniük éppen emiatt.

A főigazgató szerint az sem jelentene megoldást az anyagi problémára, ha az intézményt magánkézbe adnák: több cég képviselői is érdeklődtek már nála, és mindegyikük úgy vélte, hogy ilyen teljesítménykorlátok mellett ennyi pénzből a jelenlegi formában nem lehet működtetni a kórházat; egyes részeit be kellene zárni, dolgozókat kellene elbocsátani.

A miniszterhez fordult

Trencsényi Erzsébet meggyőződése, hogy a most is működő ellátási formákra szükség van, ezért levélben fordult Horváth Ágnes egészségügyi miniszterhez, amelyben leírja, mi az oka annak, hogy ilyen helyzetbe került a kórház.

Ahhoz, hogy a kazincbarcikai kórház működőképes legyen, egy-egy beteg ellátására a jelenlegi összeg felét lehetne csak fordítani - mondta a főigazgató.

"Ez azt jelenti, hogy a barcikai kórházhoz tartozó állampolgároknak az eddigiek feléből illene meggyógyulniuk. Ez nonszensz" - jelentette ki Trencsényi Erzsébet, aki szerint a helyi polgármester és frakciója elszánta magát, hogy az intézményt magánkézbe adja.Közel a csőd

Az új városvezetés tavaly októberben szembesült azzal, hogy a kazincbarcikai Városi Kórház csődközeli helyzetben van - mondta az InfoRádiónak a város szocialista polgármestere.

Szitka Péter hozzátette: az 1,6 milliárd forintos költségvetésű intézménynek 250-300 millió forintos szállítói tartozása és 200 millió forintos fejlesztési hitele, emellett 1 milliárd forintnyi fejlesztési igénye van, míg az önkormányzatnak idén 50 milliót, jövőre pedig még ennél is többet kellene hozzátennie az intézmény büdzséjéhez.

Miután kiderült, hogy az önkormányzat már nem tudja vállalni a pótfinanszírozást, és a környező városok kórházaival sem voltak képesek együttműködést kialakítani, a fenntartó úgy határozott: nyilvános pályázatot ír ki az intézmény vagyonkezelői jogának átadásáról - közölte a polgármester.

Nem volt alternatíva

Szitka Péter elmondta: maga egyeztetett a szakmai érdekképviseletekkel és a kórház képviselőivel, az általuk megfogalmazott szakmai kritériumokat pedig belefoglalták a kiírt pályázatba.

Kazincbarcika polgármestere hangsúlyozta: nem döntöttek volna a kórház privatizációja mellett, ha nem az lett volna a másik választási lehetőség, hogy bezárják az intézményt.

Továbbra is nyitva áll az a lehetőség, hogy ha markánsan változik a kórházak finanszírozása, a pályázattól az év végéig az önkormányzat indoklás nélkül elállhat - fűzte hozzá Szitka Péter.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×