A szabályozás előbb a szárazföldi és a vízi határokon, jövő márciusban pedig a légi közlekedésben is életbe léphet. A schengeni csatlakozás után az ukrajnai és a szerbiai magyarok 20 euróért válthatnak vízumot, amely a kishatárforgalomban 50 kilométeres sávban biztosít szabad mozgást.

Az Európai Bíróság igazat adott Magyarországnak

Az Európai Unió elsőfokú bírósága részlegesen megsemmisítette az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítására irányuló rendeletét. A testület - a magyar beadványt elismerve - úgy ítélte meg, hogy Brüsszel nem tájékoztatta időben az érintetteket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium üdvözölte a döntést. Magyarország azután nyújtott be keresetet az Európai Bizottság ellen, hogy a brüsszeli testület évközben szigorította a minőségi követelményeket az intervencióra felajánlható kukorica esetében.

Gyurcsány: Már csak két év

A miniszterelnök szerint Magyarországon 2009-2010-re várható, hogy az egyensúlyban lévő költségvetés mellett meginduljon a növekedés. Gyurcsány Ferenc, miután Budapesten tárgyalt az OECD főtitkárával, azt mondta: az ország most fizeti meg a 2001 és 2006 közötti kormányzás árát. A kormányfő szerint a növekedést a többi között a mezőgazdaság idei teljesítménye, a kiigazítással kapcsolatos tényezők, valamint a közszféra rendszereinek állapota akadályozza. Angel Gurría, az OECD főtitkára arról beszélt, hogy csak úgy lehet gazdasági növekedést elérni, ha stabil az állam pénzügyi helyzete, és nem nő az adósság. Közben Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: a vártnál kisebb GDP-növekedés részletes adatainak ismeretében dönt az idei előrejelzés esetleges módosításáról. A Fidesz alelnöke azt mondta: a Gyurcsány-kormány a régió éllovasából Európa sereghajtójává tette az országot. Varga Mihály szerint az 1 százalékos gazdasági növekedés azt jelzi, hogy nem volt érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Hétfőn egyeztetnek a sztrájkról

Hétfőn folytatja az egyeztetést a kormánnyal a szerdára demonstrációt hirdető Liga Szakszervezetek. Gaskó István, az érdekképviseleti tömörülés elnöke az InfoRádióban azt mondta: csak akkor vonják vissza a sztrájkfelhívást, ha a kormánnyal minden kérdésben sikerül megegyezniük. A szakszervezetek az egészségbiztosítási reform visszavonását, valamint a januártól érvényes, a nyugdíjba vonulóknak 8 százalékos veszteséget okozó nyugdíjszámítási rendszer átütemezését szeretnék elérni. A sztrájkhoz eddig a vasutasok, a Rába munkavállalói és a pedagógusok csatlakoztak, de Gaskó István szerint más ágazatok, például a légiközlekedés dolgozói is fontolgatják, hogy beszüntetik a munkát november 21-én.Sztrájkra készül két BKV-s szakszervezet

Jövő kedden kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak két BKV-garázs dolgozói a tervezett járatritkítások, az újabb létszámleépítések és munkakörülményeik romlása miatt. Az érdekképviseletek becslése szerint a buszjáratok fele nem közlekedik majd az üzemkezdettől meghirdetett munkabeszüntetés idején. Közben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes a BKV-tarifákban és a menetrendben várható változások közzétételére szólította fel a közlekedési társaság vezérigazgatóját. A politikus azzal indokolta kérését, hogy az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban jelentős jegyáremelésről és járatritkításról.

Terjeszkedik a Richter

Jelentős piaci részesedést szerez a Richter Gedeon Nyrt. a lengyelországi és oroszországi akvizíciókkal. A vállalat vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: a lengyel Polpharmával tervezett társulás után a két cég piaci részesedés és árbevétel szempontjából is az egyik legjelentősebb lesz a régióban. Bogsch Erik szólt arról is, hogy a társaság több mint 80 százalékos részesedést szerez az orosz Akri-hin gyógyszergyártó cégben, így a Richter Oroszországban is a második helyre kerül a piaci részesedést tekintve.

Elhunyt Kosáry Domokos

Életének 95. évében elhunyt Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke. Kosáry Domokos 1913-ban született Selmecbányán. Budapesten a Trefort utcai gimnázium után az Eötvös Kollégiumba jelentkezett történelem-latin szakra. 1936-ban szerzett doktorátust. Az '56-os forradalom idején a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták, és 58-ban 4 év börtönre ítélték; 1960-ban amnesztiával szabadult. 1990-től két cikluson keresztül volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A történelemtudományon belül mindenekelőtt az új- és legújabb kori magyar történelem kérdéseivel foglalkozott. 1995-ben Széchenyi díjat kapott; 1996-ban megkapta a Francia Becsületrendet, 2003-ban a Nagy Imre-érdemrendet, 2004-ben pedig a Prima Primissima díjat.