A Népszabadság arról számol be, hogy egy 2006-os kormányhatározat értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében lévő szakiskolákat is át kellett volna adni a helyi önkormányzatoknak. Országosan mintegy 20 iskoláról volt szó. Ezek jobb körülmények között működtek az FVM kezelésében, mint a jelentős gondokkal küzdő önkormányzatoknál. A szakiskolák átadását azonban leállították. Gubucz József, a Békés megyei Bethlen Gábor Szakképző Iskola igazgatója szerint a kormány és a kormányfő időben rájött, hogy a mezőgazdasági szakképző iskolákkal együtt több tízmilliárd forint értékű állami vagyont adtak volna át a fideszes vezetésű megyei önkormányzatoknak.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a kormány kommunikációs stratégiája a lényegi kérdések elleplezését szolgálhatja. Miközben titokban, átlátható privatizációs eljárás helyett, külföldön, tőzsdén értékesítette a magyar állam az FHB bank még állami tulajdonban lévő, 50 százalék plusz egy szavazatot érő részvénycsomagját, a kormány jelentéktelennek tűnő ügyekkel vonja el a lényegről a figyelmet. Legutóbb a kabinet azzal rukkolt elő, hogy a cirkuszi állattartásról alkotott rendeletet. A Kormányszóvivői Iroda szerint azért volt szükség a kormányrendelet megalkotására, mert bármilyen meglepő, de hiába született számos, az állatok védelméről rendelkező szabály, egyik sem tér ki konkrétan a cirkuszi állatokra. Így az ellenőrzésre és az esetleges mulasztások szankcionálására sem volt eddig lehetőség.

A Világgazdaság cikke beszámol arról, hogy az FHB bank gyorsított részvényértékesítésének eredményeként több mint két tucat tőkepiaci szereplő szerzett tulajdonrészt a hitelintézetben. Mindegyikük 5 százalékot meg nem haladó pakettet vásárolt. Ezt a tranzakció kapcsán rendezett sajtótájékoztatón közölte Veres János pénzügyminiszter. Hozzátette: a több mint 10 hazai és ugyanilyen nagyságrendű külföldi befektető nevét csak a tranzakció pénzügyi lezárását követően, várhatóan kedden hozzák nyilvánosságra.

A Napi Gazdaság a Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójával készített interjút. Wittich Tamás a lapnak elmondta: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és az eddig Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség között a legfontosabb különbség, hogy a területi felügyelőségek egy szervezetbe integrálódnak a főfelügyelőséggel és a területfejlesztésért felelős tárca alól a regionális hatóságok is a szociális és munkaügyi tárca alá kerülnek. Így jön létre az egységes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Ez könnyebb munkaszervezéssel hatékonyabbá teszi a vizsgálatokat és vizsgálati területeket koordináló központi szervezet munkáját. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az idei évre a tavalyihoz hasonló számú, 43 ezer vizsgálatot tervez.