Idén 108 ezer, a tavalyinál 24 ezerrel kevesebb diák jelentkezett valamelyik felsőoktatási intézménybe. Õk összesen 400 ezer jelentkezési lapot nyújtottak be. A népszerűségi listát az ELTE vezeti, ide érkezett be minden 10. jelentkezési lap - mondja Nagy Gabriella, az Országos Felsőoktatási Információs Központ munkatársa.

Az élboly nem változik

Évek óta szinte ugyanaz a 15 intézmény szerepel a népszerűségi lista első felében, ezek általában a hagyományos tudományegyetemek. Ezekbe jelentkezik a továbbtanulni szándékozó diákok 34 százaléka.

A képzési területek listáján az első helyen a gazdasági képzési terület áll, utána a műszaki terület következik, a harmadik helyet a bölcsészettudomány szerezte meg.

Néhány évvel ezelőtt a jogászképzés volt a legnépszerűbb szak Magyarországon, mostanra már itt az átlaghoz képest nagyobb csökkenés tapasztalható a jelentkezők létszámában.

Már nem a jogi, hanem a mérnöki pálya a vonzó

A szakterületek között a turizmus-vendéglátás, illetve a gazdálkodás-menedzsment a legnépszerűbb, és viszonylag sokan választottak valamilyen mérnöki vagy informatikai képzést.

Mint Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa elmondta, ez természetes is, hiszen a tárca minden szakon csökkentette az államilag támogatott képzés keretszámait, kivéve a műszaki területeken.

A viszonylag homogénebb profilú intézményeknél, amilyen mondjuk a Műegyetem vagy a Budapesti Műszaki Főiskola, az intézményi statisztikában ez nagyon jól megjelenik.

A főtanácsos azt is elmondta: bár a vidéki kisebb intézmények nem kerültek fel a népszerűségi lista élére, nagyon fontos szerepük van egy-egy régió életében. Az újabb magán-, illetve egyházi egyetemeket egyelőre csak kevesen ismerik.

Jövő szerdán dől el, ki melyik intézményben kezdheti meg tanulmányait, ekkor hozzák nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat.