eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő

Olaj-ügy: A Magyar Nemzet Gyurcsány érintettségét firtatja

Gyurcsány Ferenc a kilencvenes évek végén egy olyan cég felügyelőbizottsági tagja volt, amely összefüggésbe került az olajszőkítéssel - írta keddi számában a Magyar Nemzet. Daróczi Dávid kormányszóvivő az InfoRádiónak azt mondta: a miniszterelnök szerepe már 2003-ban tisztázódott, ezt akkor megírták az újságok is.

A Magyar Nemzet keddi számában a Népszabadság 2003. december 3-án megjelent beszámolóját idézve azt írja:

"A kilencvenes évek közepén, az úgynevezett Energol-ügy nyomozása közben a rendőrség felfigyelt a Fortus Rt.-re, de miután közvetlen kapcsolatot nem találtak az Energol nevével fémjelzett cégcsoportosuláshoz, a további vizsgálatokat a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói folytatták. A VPOP az egyik legnagyobb hazai olajipari magáncég, az ETL Rt. ellen indított eljárás keretében vizsgálta a Fortus Rt. tevékenységét.

Adataik szerint 1996 és 1998 között a Fortus nevében szállították Magyarországra a szlovákiai Slovnaft finomítóiból a nehéz fűtőolaj jelentős hányadát, míg az ETL Rt. importálta a könnyű fűtőolajat. A vámőrség akkori nyomozásai - közelebbről nem részletezett - közös befektetői és működtetői érdekcsoportot találtak az ETL és a Fortus hátterében. Az ETL Rt.-nél 1998-ban büntetőeljárást indított jövedéki és más bűncselekmények megalapozott gyanújával a vámőrség."

A Népszabadság által ismertetett nyomozati információk szerint a Fortus Rt. tehát 1996 és 1998 között érintetté válhatott nagy mennyiségű (egyes adatok szerint 2,5 millió liter), később illegálisan üzemanyagként értékesített fűtőolaj importjában.

A Magyar Nemzet cikkírója úgy fogalmazott, hogy a cégbírósági adatok szerint a részvénytársaság működésének törvényszerűségére akkoriban egyebek mellett nem másnak, mint Gyurcsány Ferencnek kellett ügyelnie, hiszen a miniszterelnök 1995 szeptemberétől 1997 májusáig volt a Fortus felügyelőbizottsági tagja.

Gyurcsány nem csak tisztviselőként egyengette a részvénytársaság útját, hiszen a cég egyik fő részvényese a Gyurcsány-cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Rt. volt.

A Fortust eredetileg a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az Altus hozta létre (55:45 százalékos tulajdonlással) annak érdekében, hogy átvegye az MVM tiszapalkonyai és százhalombattai olajtározójának működtetését.

Daróczi Dávid kormányszóvivő az InfoRádiónak azt mondta: ez a történet 2003-ban már megnyugtatóan lezárult és a jelenlegi miniszterelnök szerepe is tisztázódott.

A nyomozás adatai szerint a Fortusszal kapcsolatban álló ETL Rt. neve az Energol-botrány idején vált ismertté mint az olajszőkítéssel foglalkozó részvénytársaság egyik üzleti partnere.

A botrány feltárása még várat magára, hiszen az Energol-ügy nemrégiben kezdődött újra a bíróságon.Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát. Szili Katalin azután beszélt erről, hogy az MDF az iratok titkosításának feloldását kérte.

A házelnök elmondta: az érintett anyagok, elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek titkosságának feloldása különböző szervezetekhez, például a vám- és pénzügyőrséghez, a rendőrséghez vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik.

Hozzátette, hogy az Országgyűlés ezektől a szervezetektől kér állásfoglalást a titkosítás feloldásának lehetőségéről.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy az anyagokat három évente automatikusan felülvizsgálják, a legutóbbi 2005-ös áttekintés után most soron kívül kérte a titkosított dokumentumok újabb ellenőrzését.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az üggyel összefüggésben a személyes adatok védelmét is figyelembe kell venni.

A Magyar Demokrata Fórum azután kérte a kormánytól az úgynevezett olajügyek titkosításának feloldását, hogy pénteken brutálisan bántalmaztak egy újságírót.

Kármán Irén neve korábban az olajszőkítéshez köthető bűncselekményeket feltáró könyve és az abból készült dokumentumfilm miatt vált ismertté.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×