Infostart.hu
eur:
356.17
usd:
312.46
bux:
140873.08
2026. július 2. csütörtök Ottó

Az apa külföldön dolgozik, a család marad

Mintegy 50 ezerre teszi a Corvinus Egyetem tanára, volt uniós biztos azoknak a magyaroknak a számát, akik valamelyik uniós államban vállaltak munkát. Balázs Péter szerint Magyarországon mintegy 60 ezerre tehető a másik tagállamból érkezett dolgozók száma.

A magyarok nem szívesen mennek külföldre dolgozni, ezt látszik igazolni az Európai Unióban eltöltött eddigi 3 év is. Balázs Péter volt uniós biztos, a Corvinus Egyetem tanára korábban arról beszélt az InfoRádióban: kevesen indultak útnak, hogy valamelyik más uniós államban vállaljanak munkát.

Mintegy 50 ezer ember dolgozik ma az Európai Unióban, nagy részük nem tartósabb letelepedési szándékkal ment ki - mivel a családot nem vitték magukkal -, hanem kifejezetten pénzkereseti céllal - közölte Balázs Péter.

Úgy becsülte, hogy Magyarországon mintegy 60 ezerre tehető a más uniós államból érkezett munkavállalók száma. Ez pedig magasabb, mint ahány magyar dolgozik külföldön.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályvezetője az InfoRádiónak fölfedte ennek a furcsa helyzetnek a magyarázatát is. Kovács Géza elmondta: a régi tagállamokból csak kevesen érkeznek hozzánk, annál többen viszont az újak közül. Romániából például évente csaknem 30-35 ezer ember érkezik Magyarországra. A közös csatlakozás óta sokan települtek át Szlovákiából is, számuk 17 ezerre tehető.

Az Európai Unió régi, 15 tagállama közül eddig 9 nyitotta meg teljesen az újak, köztük Magyarország előtt a munkaerő piacát. A külföldi munkavállaláshoz azonban nem elég a munkakedv és a képesítés, hanem az adott ország nyelvének ismerete is fontos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×