Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Európa is foglalkozik a gyülekezési joggal

Néhány napon belül ismerteti az érintettekkel a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos javaslatokat az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet legutóbbi tanácskozásának alapján. Takács Albert elmondta: a tanácskozáson egyebek mellett szóba került a tüntetések bejelentési kötelezettsége is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tudományos munkacsoportja összeállított egy irányelvgyűjteményt a békés gyülekezési jog szabályozásával és gyakorlásával kapcsolatban, ennek részleteiről hamarosan értesülnek az érintettek is - mondta az InfoRádiónak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.

Az irányelvek nagy szabadságot hagynak a nemzeti államoknak a gyülekezési jog részleteinek megállapításában, bizonyos alapvető elveket kérnek számon - közölte Takács Albert.

Szerinte a magyarországi jogalkotás szintjén meglévő normák nem térnek el az irányelvekben megfogalmazottaktól, a gyakorlatban azonban lehetnek kisebb-nagyobb problémák.

Ha spontán, még lehet jogszerű

A legtöbb ország szabályozása szerint a demonstrációkat például be kell jelenteni, de a gyülekezési szabadság egy olyan alapvető szabadságjog, amelyet nem lehet mindig bejelentési kötelezettséghez kötni.

Spontán demonstrációk esetén azt kell vizsgálni, hogy volt-e mód a bejelentésre - közölte Takács Albert.

Mindenkinek van feladata

A jelenlévők utaltak arra, hogy a demonstrációkon résztvevők számára biztosítani kell a fény- és hangosító berendezések használatát.

Ha szerkezeteket, építményt használnak, akkor a gyülekezés szervezőinek kell megoldania, hogy azok az ott levőkre, a környezetre és a természeti környezetre semmilyen veszélyt ne jelentsenek, ezt pedig akár számon is lehet kérni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×