Magyarország a teljes energiafelhasználásának kevesebb mint 5 százalékát fedezi úgynevezett megújuló energiákból.

A Le Soir belga napilap által ismertetett 2005-ös, biomassza nélkül számított adatok szerint ezzel ugyan Csehország, Belgium, Írország és Hollandia mellett megelőzzük Luxemburgot, Nagy-Britanniát, Ciprust és Máltát is, de még így is az utolsó harmadban vagyunk.

Szembeötlő, hogy a skandináv országok mellett az éllovasok között van 40 százalékos aránnyal Lettország, valamint Portugália, Szlovénia és Észtország.

Az Európai Unióban két éve az energia 6,3 százalékát állították elő szél, napenergia és biomassza felhasználásával, a közösség állam- és kormányfői tanácsának múlt heti döntése nyomán viszont ezt az arányt 2020-ig 20 százalékra kell emelni.

Több országnak ez nem okoz gondot, Svédországban, Finnországban, Ausztriában és - a már említett - Lettországban - ugyanis már most 20 százalék fölötti a megújuló energiák aránya, a sereghajtóknak viszont óriási költségeket jelenthet a részesedés növelése.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint például százalékpontonként 30 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak, ha a 2013-ra tervezett 7 százalékos arányt tovább növelnénk.

A kormányfő ezért is ragaszkodott több - a térségben lévő ország - vezetőjével együtt ahhoz, hogy az Európai Bizottság csak közösségi szinten határozza meg a 20 százalékot, ne nemzetállamonként.

Gyurcsány Ferenc szerint, ha Magyarország teljes mértékben kihasználná kapacitásait, akkor sem tudna 15-16 százaléknál nagyobb arányt elérni.

Arról viszont az Európai Unió egyelőre nem döntött, hogy az uniós szinten számított 20 százalékos arányhoz, mely országnak milyen mértékben kell hozzájárulnia. Ezt az Európai Bizottság határozhatja meg két éven belül.