A keddi volt a nyári szünet után a brit parlamenti ülésszak első napja, most először volt lehetősége felszólalni a képviselők előtt az új miniszterelnöknek, Andy Burnhamnek. Manchester korábbi polgármestere tíz évet töltött távol a parlamenti munkától. A kormányfő meglehetősen hosszú beszédében nagyobb decentralizációt és az alapvető szolgáltatások állami ellenőrzését ígérte.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a beszéd elemzését korábbról kezdte. Ismert, nyáron a Munkáspárt miniszterelnököt cserélt, hiszen KeirStarmer

• azoknak a gyászos eredményeknek a következtében, amelyek a közvélemény-kutatásokban látszottak, illetve
• az időközi választások miatt is, amelyeket a Munkáspárt nagyon elvesztett,

nagyon nagy hátrányba került a Reform UK párttal szemben. A munkáspárti programokat tehát most Andy Burnham hivatott megújítani, ő az, aki azzal az ígérettel került most a miniszterelnöki székbe, hogy a következő választások alkalmával győzelemre fogja vezetni a Munkáspártot.

Ahhoz pedig, hogy ez megtörténhessen, nem elég a karizmája általi 5-6 százalékpontos emelkedés a Munkáspárt népszerűségében, a programokat, amelyeket bejelentett, valamilyen módon meg is kell valósítani.

A beszéd

Ami a beszédben Gálik Zoltán szerint nagyon érdekes volt, hogy nem egyszerűen az elmúlt 5-6 évet értékelte, és nem is a brexitig visszamenőleg fogalmazott meg kritikákat, hanem

Margaret Thatcherig nyúlt vissza,

akinek a víziója hatalmas változásokat hivatott elhozni Nagy-Britanniának, ám az iparpolitika az elmúlt sok évben leépült, túlzott központosítás jött létre.

Kitért Burnham a brexit negatív következményeire is, ezért az új ígéretek szerint

• sok átalakítás jön a gazdaságban
• beruházások indulnak
• új iparpolitika lesz
• szorosabb együttműködés jön az EU-val
• a decentralizáció mentén a régiók több lehetőséghez jutnak.

Az új víziót a szakértő azért is tartja érdekesnek, mert a Munkáspárt programja azért köti a miniszterelnök kezét, amivel választást nyert legutóbb, igaz, az ő megerősítését, vagyis a kormányfőcserét végső soron a király hagyta jóvá.

A jövő?

A miniszterelnöki ígéret szerint az új időszakban a választókkal próbálják megtalálni a kapcsolatot, a Reform UK felé fordult választói szimpátianövekedés folyamatát visszafordítani, éppen egy új politikai irányvonallal.

Az elképzelések alapján a kormányfő az önkormányzatok kezébe lakásépítési programok indításának lehetőségét is adná, és ugyan az adók területén nagyon „finom” ígéretek hangzottak el, a programok beindítására valahonnan szükség lesz költségvetési bevételekre is, miközben a fiskális pálya szűk, és vannak érvényben lévő nagy ígéretek is, ezek között hangsúlyos a vízi közművek államosítása, koordinációba vétele.

Az újraiparosítás mindenesetre Gálik Zoltán szerint a látszónál sokkal nagyobb forrásokat igényelne, úgy látja, a gazdaság adatai szerint elvileg nem is lehetséges nagy átalakítás.

Mit éreznek a polgárok?

Arra is felhívta még a figyelmet, hogy a munkáspárti-konzervatív korszakos kétosztatúság megszűnésével, a Nigel Farage-féle Reform UK megerősödésével további tabuk dőlnek meg, erősödnek a liberális demokraták és a zöldek mozgalma is, a politikai átrendeződésből pedig a Munkáspárt nem realizált politikai hasznot, 21-22 százalékra csúszott, bejött elé a Reform UK is már, innen lépett 5-6 százalékot felfelé a párt az új kormányfő érkezésével, akinek a személyes népszerűsége még ennél is nagyobb lehet, 16 százalékkal verheti Nigel Farage-ét, aki az elmúlt hetekben, hónapokban komolyabb botrányokban evez szemben az árral.

A Reform UK Gálik Zoltán szerint egyébként sem a Munkáspárttal harcol a szavazókért, hanem a Konzervatív Párttal, amely 20 százalék alatt áll népszerűségben.

Tisztázta azt is, a Burnham-beszéd előtt röviddel a közösségi médiában posztoló Keir Starmer volt munkáspárti miniszterelnök politikai karrierje véget ért, az útja az üzleti életbe vihet tovább, vagy vigasztalódhat valamilyen kormányzati pozícióval, de az ő esetében inkább az előző valószínűsíthető.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.