A Fidesz-frakció pénteki kordonbontása után mintegy ezer demonstráló volt a Parlament előtt a Kossuth téren. Azt követően viszont egyre kevesebben. Sok esetben 20-30 ember tiltakozott az újra felállított kordon és a földművelésügyi minisztérium közötti részen.
A budapesti rendőrfőkapitány utasítására tavaly október 23-án kerítették körbe az Országházat, valamint a Rákóczi és Kossuth szobor körüli parkot.
Több, mint 100 nappal ezelőtt, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára érkező magasrangú külföldi vendégek biztonsága volt az indok.
Globális védőintézkedés
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a TV2 Tények című műsorának 2007. február 4-én már mással magyarázta a kordon létét.
"Nem tíz embertől kell védeni, hanem különböző olyan hatásoktól, amelyek a világban rengeteg országban érvényesülnek. Magyarország is részese a nemzetközi bűnözésnek, sajnos. Ez egy globális védőintézkedés. Egyébként pedig ami azt illeti, a kormány nem szeretne társüzemeltetője lenni annak a vállalkozásnak, amit nemzeti illemhelyként ismert meg a világ" - fogalmazott Kondorosi Ferenc.
A "széles értelemben felfogott" terrorizmus
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem változott Magyarország terrorfenyegetettsége tavaly ősz óta. Tálas Péter az InfoRádiónak azt mondta: az államtitkár valószínűleg széles értelemben fogja fel a terrorizmust.
A szakértő hozzátette: elméletileg csak a tíz- vagy százezreket megmozgató eseményeknél nem zárható ki a terrorfenyegetés.
"Azt a terrorizmust, amit mi nap nap után érzékelünk a televízióban, illetve a médiában - ez a típusú terrorizmus Magyarországon nem divat. Ha tetszik, nincs benne a politikai kultúrában. Ami nem jelenti azt, hogy az erőszak egyéb módozatai ne lehetnének benne mondjuk a konfliktusban, amitől valószínűleg tart az államtitkár úr" - vélte Tálas Péter.
A Parlamentnél utoljára 1994. június 11-én robbantottak, a XIX-es kapunál. Nem sérült meg senki, és a kapun kívül nem keletkezett jelentős kár sem az épületben.
A robbantás helyszínén megjelentek a legfőbb közjogi méltóságok, Göncz Árpád köztársasági elnök, Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke.
A macskaetetés aranyszabályai, van közte meghökkentő is