Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Génmódosított növények: Európa legszigorúbb törvénye lesz a magyar

A parlamenti pártok együttműködése nyomán a magyar kormány Európa legszigorúbb törvényjavaslatát fogadta el a génmódosított növények termesztéséről - jelentette be a földművelődési és vidékfejlesztési miniszter. Magyarországnak még mindig komoly versenyelőnyt jelent a magyar gabona GMO-mentessége, de ez örökké sajnos nem tartható - fogalmazott a miniszter a Parlamentben.

A folyamat megállíthatatlan, az Európai Unió eddig már több mint 20 genetikailag módosított kukoricafélét engedélyezett, 500 gabona- és zöldségfélénél pedig jelenleg tart az engedélyezési eljárás, ezért Magyarországon sem dughatjuk a homokba a fejünket - figyelmeztetett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a génmódosításról tartott nyílt napon a Parlamentben.

Gráf József bejelentette: a kormány elfogadta a genetikailag módosított növények és a hagyományos módon nevelt növények egymás mellett termesztésének szabályait meghatározó, úgynevezett koegzisztencia törvény javaslatát, és külön megköszönte az 5 parlamenti párt együttműködését a javaslat kidolgozásában.

A miniszter szerint a pártok példát mutattak - szokásuktól eltérően - egy olyan kérdés megoldásában, amely mindenki számára nagyon nehéz volt. "Az együttműködés első szikrája gyakorlatilag most már adott" - hangsúlyozta Gráf József.

A világ 17 országában 90 millió hektáron termelnek genetikailag módosított szóját, gyapotot, kukoricát vagy zöldségfélét. A külföldi értékesítésre szánt évi 2-4 millió tonna magyar kukorica eladási esélyeit javítja az, hogy Magyarország GMO mentes kukoricát kínál - fogalmazott a miniszter.

Nem lesz mindig így

Gráf József hozzátette: vetőmagtermelésben még mindig nagyhatalomnak számít Magyarország, és óriási piaci előnynek számít, hogy a zsákokra az van írva: GMO mentes. Ennek ellenére fel kell készülni arra, hogy ez nem mindig lesz így - mutatott rá Gráf József.

"A polleneknek mondhatjuk azt, hogy itt a magyar határ, nem fogják figyelembe venni. Ezen kívül, ha Magyarország védzáradékát - ahogy arra reálisan számíthatunk - az EU feloldja, és nincs koegzisztencia törvényünk, mindenféle kötöttség nélkül használni lehet Magyarországon a GMO-s vetőmagokat" - fogalmazott az agrártárca vezetője.

A készülő, és a kormány által elfogadott javaslat Európában a legszigorúbb. Ha életbe lép, akkor a hagyományos és a génmódosított növények együtt-termesztése csak úgy lehetséges, ha köztük a távolság legalább 400 méter, sőt, a föld bérlőjének a génmódosított mag vetése előtt a szomszéd parcellák tulajdonosainak, illetve használóinak írásos engedélyét kell beszereznie.

Gráf József azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az energianövények termesztésénél biztonságosan kipróbálható az egymás mellett termesztés, vagyis a növények koegzisztenciája.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×