Mivel idén nem a doktoranduszok arányát, hanem számát vették alapul a HVG ranglistájának készítői, a főiskolák hátrányba kerültek az egyetemekkel szemben.

A nyelvvizsgával rendelkezők, a középiskolai versenyek helyezettjei és az intézmény oktatóinak számát, valamint a felvettek pontátlagát, és az oktató/hallgató arányt figyelembe véve - 13 helyet előrelépve - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara lett a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon.

Második lett holtversenyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE Természettudományi kara, ez utóbbi 30 helyet lépett előre tavalyhoz képest.

Az első tízben helyet kapott a Debreceni és a Pécsi Egyetem bölcsész és orvos fakultása is.

Ötödik lett viszont a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, jóllehet, az intézmény néhány hónapja a legjobb magyar egyetem lett egy japánok által készített felsőoktatási világranglistán.

A jogi karok a középmezőnyben vannak: az ELTE képzése a 38., a Debreceni Egyetemé a 40., a Szegedié pedig az 50. A közgazdász karok sem szerepelnek sokkal jobban: a Corvinus a 15., a pécsi közgáz a 23., a szegedi pedig csak a 63.

Bár az értékelő mutatók alig változtak, mégis jelentős változások figyelhetők meg tavalyhoz képest. 2005-ben például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kara vezette a listát, idén viszont csak a 44. a rangsorban.

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara a tavalyi másodikról 16 helyet esett vissza, a miskolci jogi kar pedig 2005-ben 7. volt, idén viszont az 51. helyen van.

Az idei év nyertese a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, amely a tavalyi 67. helyről a 11.-re lépett elő.

A HVG rangsorának utolsó helyein - a hibás adatközlő intézményeket és az új egyetemeket, főiskolákat leszámítva - a Nyugat-Magyarországi, a Miskolci, a Kecskeméti, a Debreceni Egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola tanítóképző vagy pedagógiai karai állnak.