Jövőre az eddigi 62 ezer helyett csak 56 ezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott képzésre - jelentette be Hiller István.

Az oktatási miniszter hozzátette: a jövőben mindig a az érettségizett diákok számának 68 százalékában határozzák meg az államilag finanszírozott helyek számát.

Mivel jövőre várhatóan 82.300-an érettségiznek, ez a szám 56 ezer lesz.

Hiller István megjegyezte: a hallgatói létszám az elmúlt 10 évben megnégyszereződött, az úgynevezett divatszakmák pedig nem nyújtanak már biztonságot a diákoknak.

A különböző szakok állami finanszírozásában is tükröződik ez a vélemény: a természettudományos képzésben résztvevők aránya 2,63 százalékkal nő majd, míg a műszaki képzésben 1,8 százalékkal tanulhatnak többen. Az orvos és egészségügyi képzésben szinten maradnak a keretszámok.

A bölcsészképzésben 20 százalékos, a pedagógusképzésben 23,8 százalékos, az agrárképzésben 29,58 százalékos, a jogi képzésben 13,26 százalékos lesz a csökkenés.

Az új rendszer a felsőoktatási intézmények minősége szerint is válogat: az állami helyek elosztása ugyanis a felvételi eredmények, és a jelentkezők képességeitől függ majd.

Előfordulhat tehát, hogy egy intézmény teljes kapacitásszáma államilag finanszírozott lesz, és akkor már költségtérítéses helyeket nem hirdethet meg.

Másrészt azonban lesz olyan intézmény, ahová - a jelentkezők rosszabb felvételi eredményei miatt - már nem jut államilag finanszírozott hely.

Az ilyen intézmény vagy képes lesz magát fenntartani költségtérítéses képzésekből, vagy előbb-utóbb bezárja kapuit - mutatott rá Hiller István.

Változik a jövőre a felsőoktatásba jelentkezők által fizetendő eljárási díj.

Míg az idén három jelentkezés volt 12 ezer forint, s minden további jelentkezés után háromezer forintot kellett fizetni, addig 2007-től kilencezer forintba kerül majd hat jelentkezés, amelyből hármat államilag finanszírozott, hármat költségtérítéses képzésre lehet benyújtani. Minden további jelentkezés kétezer forint lesz.

2008 szeptemberétől megváltozik a felvételi pontszámítási rendszer is: az eddigi 144 pont helyett a jövőben összesen 480 pontot érhetnek el a hallgatók.

Maximum 200 pontot az utolsó 4 félév és az érettségi átlagáért kaphatnak majd a diákok, 200 pontot pedig két választott érettségi tárgy eredményével szerezhetnek meg. A maradék 80-at a jelenlegi rendszerben is figyelembe vett többletpontok adják.

A jelenlegi pontszámítási rendszer már nem reprezentálta a hallgatók tudását, ezért kellett széthúzni a skálát - indokolta a döntést Hiller István.

Az oktatási tárca vezetője a változásokat minőségcentrikusnak nevezte.

Hozzátette, hogy azok megfelelnek azoknak a nyugat-európai modelleknek, ahol a hallgatók megrendelése alapján működik a piac.

Fidesz: kapkodás, zavarodottság és mellébeszélés

A Fidesz szerint abszurd, hogy a kormány szabja meg, az érettségizők hány százaléka tanulhat tovább a felsőoktatásban - mondta Ágh Péter országgyűlési képviselő.

"Kapkodás, zavarodottság és mellébeszélés, emellett jókora mennyiségű hazugság, ez jellemzi a felsőoktatási reformnak nevezett kormányzati intézkedési sort. Gyurcsány Ferenc és kormánya elveszi a szebb jövő lehetőségét a magyar fiatalok többségétől" - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint a felsőoktatási reformnak nevezett kormányzati intézkedés arról szól: a kabinet nemcsak azt mondja meg, hogy ki tanulhat tovább, hanem azt is, hogy mit.

A tandíj bevezetése, az államilag finanszírozott helyek csökkentése azt jelenti, hogy csak a gazdag szülők gyerekei engedhetik meg maguknak a továbbtanulást - vélekedett Ágh Péter.

"Azzal pedig, hogy a kormány előre meghatározza, hogy a képzési keretszámok szerint mennyi ember vehető fel, azzal a szabad pályaválasztás lehetősége is megkérdőjeleződik" - közölte Ágh Péter.

Az MDF tovább csökkentene

Az MDF szerint tovább kellene csökkenteni az államilag finanszírozott helyek számát.

Almássy Kornél úgy vélte, az érettségizett diákok létszáma és az államilag finanszírozott hallgatók száma közötti, jelenleg 68 százalékos arányszámot 6-8 százalékponttal csökkenteni kellene.

Ez azt jelentené, hogy kevesebb hallgató járhatna az egyetemre. Ugyanakkor így még mindig több középiskolából kikerülő diák kerülhetne be a felsőoktatásba, mint a bolognai folyamatban megjelölt ötven százalék - mondta.