Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Magyar ember nem tüntet, nem sztrájkol?

A magyar politikai kultúrától idegenek az utcai megmozdulások, a sztrájkok, a tüntetések; a Medián kutatásvezetője szerint ennek oka a társadalom konfliktuskerülő hagyományaiban keresendő. Karácsony Gergely az InfoRádiónak elmondta: a nemzetközileg elfogadott utcai politizálást Magyarországon elsősorban a jobboldali szavazók és a fiatalok tartják természetesnek.

Ha a mostani eseményektől eltekintve általánosan nézzük a magyar politikai kultúrát, akkor azt látjuk, hogy az nagyon erősen konfliktuskerülő - jelentette ki a Medián kutatásvezetője.

Karácsony Gergely hozzátette: ez a magatartás erősen kötődik a Kádár-rendszerhez, amelynek nagyobbik része egyfajta kiegyezéses politikán alapult. Nemzetközi vizsgálatok is igazolják, hogy a magyar szavazók politikai aktivitása szinte csak a választásokra korlátozódik.

A magyar lakosság többségében ellenérzéseket vált ki az ettől eltérő politikai aktivitás, noha ezek a nyugat-európai országokban teljesen általánosak. A magyar választók ugyanakkor sem a sztrájkokat, sem a tömegmegmozdulásokat nem szeretik.

Lassan változik

Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely elmondta: ez a hozzáállás lassan változik, ami összefügg a pártok politikájával és az általuk használt eszközökkel.

A szavazótáborok is másképp viszonyulnak a dologhoz: a jobboldali szavazók inkább elfogadják ezt a fajta politikát. Életkori sajátosságok is megfigyelhetők, a fiatalok jobban elfogadják a politizálásnak ezeket a módszereit; ez is azt mutatja, hogy a Kádár-rendszernek nagy szerepe volt a jelenlegi szemlélet kialakításában.

Ugyanakkor jelenleg sokan tarthatnak attól, hogy az utcai politizálásnak milyen megállíthatatlan következményei lehetnek - tette hozzá a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×