A Népszabadság azt írja, a Várbazárra eddig elköltött 2,2 milliárd forintnak semmi nyoma az épületen. Vállalkozna ugyan egy befektető a felújításra, de egyelőre nem kötötték meg vele a végleges szerződést. Ennek legfőbb oka, hogy a budavári polgármester úgy véli, a befektető plázát csinálna a Várbazárból.

A tervek szerint ugyanis az udvar helyén öt emelet mélyen belevájnának a hegyoldalba, s ebben a süllyesztett építményben kapna helyet legalul a kétszintes mélygarázs, továbbá egy kiszolgálószint, s legfölül, de még az udvar felszíne alatt egy kereskedelmi célokra hasznosítható tér. A budavári polgármester után az MDF főpolgármester-jelöltje is fellépett a hosszú távú hasznosítási szerződés megkötése ellen.

A Magyar Nemzet információi szerint a honvédelmi miniszter szerdán bejelenti, hogy a magyar kormány kiigazító intézkedései részeként tovább csökkentik a Honvédelmi Minisztérium költségvetését. A lap úgy véli, ez azért is kellemetlen lehet, mert Magyarország a korábban vállalt 2 százalék helyett a nemzeti összterméknek csupán 1,17 százalékát költi honvédelemre.

Szekeres Imre szerdán találkozik Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral. A megbeszélésen várhatóan említést tesz arról is, hogy Magyarország a nemzetközi missziókban aktív szerepet vállal majd. A lap úgy tudja, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a Magyar Honvédség feladatszabó értekezlete idején tájékoztatta a hadsereg felső vezetését az újabb elvonások lehetőségéről.

A Világgazdaság szerint a kamatadó szeptemberi bevezetésére reagálva a bankok új megtakarítási termékekkel jelentkeznek ősztől. Az elfogadott kamatadó miatt ugyanis várhatóan visszaesik a korábban megszokottnál alacsonyabb hozamú konstrukciók iránti kereslet.

A változó gazdasági környezet ugyanakkor bizonytalanságot szül a lakosság körében, és a fogyasztási hitelfelvételi kedv letörésével járhat. A lap szerint újra sláger lesz a hazai vagyonok offshore cégekbe menekítése. A legtöbb szolgáltató még tanácstalanul áll, várja a törvényhez készülő magyarázatokat.

A Napi Gazdaság írásából kiderül, az idén a szokásosnál is elszántabban készülnek a szinte minden nyáron rendre bejelentett kenyéráremelésre a pékek. Szerintük egyszerre több oldalról érkező csapásokat kellene semlegesíteni. Drágul az energia, a liszt, emelkedik a minimálbér és nőnek a szállítási költségek.

A vállalkozások fele veszteséges, és akkor még nem is számoltak a minap bejelentett megszorító intézkedések hatásaival. Az eddigi áremelési kísérletek jellemzően a multik ellenállásán buktak meg. A nemzetközi kereskedőláncok képviselői egyelőre kivárásról beszélnek. A Napi Gazdaság szerint alapanyaghiány egyelőre nem fenyeget: a jelenlegi értékesítési ütem mellett egy évtized kellene ahhoz, hogy eltűnjenek a jelenlegi intervenciós készletek.