Infostart.hu
eur:
366.88
usd:
316.47
bux:
148402.98
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed

Ami közös Clintonban és Gyurcsányban

Ha valaki nem bontja ki az igazság minden részletét, akkor hazudik, a hétköznapi erkölcsöt felülíró politikai morál pedig nem létezik - mondta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentései nyomán az InfoRádiónak Fűrész Gábor szociológus.

Bár a politika célközpontú, azaz nem kifejezetten etikai természetű, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek keretek: az egyik a törvények sora, a másik a hétköznapi, társadalmi morál - mondta az InfoRádióban a politikai kommunikáció szakértője.

Korábban Heller Ágnes filozófus beszélt arról, hogy a demokráciában az lenne a minimális elvárás, hogy legalább a törvényeket tartsuk be és próbáljuk minél szigorúbban elfogadtatni a politikával - emlékeztetett Fűrész Gábor, aki hozzátette: "ennek egyfajta kifordított idézete az, amit Gyurcsány Ferenc mondott, de ő hivatkozik valamilyen szerintem nem létező politikai morálra".

"Kár a szavakkal játszani"

A miniszterelnök a napokban egy, a választási kampánnyal kapcsolatos kérdésre azt felelte: nem hazudott, csak nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Fűrész Gábor szerint "kár itt a szavakkal játszani, a magyar nyelvnek és gondolkodásnak van egy tiszta kerete: ha az ember hazudik, akkor hazudik, be kell ismerni, hogy hibát követett el, aztán a választók eldöntik, hogy elfogadnak-e egy olyan politikust, aki nem mondott nekik igazat".

A kommunikációs szakember szerint Gyurcsány Ferenc imázsépítésének stratégiájában megfigyelhető volt, hogy el akart szakadni a kormányfőkről Magyarországon kialakult képtől.

"Korábban a magyar miniszterelnökök tökéletes politikusnak akartak látszani, ő kifejezetten a hibák elismerésével, az emberi oldal bulvár típusú bemutatásával a hétköznapi szerephez próbálja közelíteni magát" - fogalmazott Fűrész Gábor.

Clinton majdnem belebukott

A szociológus ugyanakkor úgy vélte: mindez önmagában nem felhatalmazás arra, hogy az ember áthágja azokat a morális kereteket, amelyek normális esetben szabályoznak egy demokráciát.

Számos külföldi példa mutatja, hogy politikusok ilyen helyzetekben megbuktak, de legalábbis nagyon kényelmetlen helyzetbe kerültek. Az egyik leghíresebb eset a volt amerikai elnök Bill Clintoné, akivel a Monica Lewinsky-féle botrányban nem az affér ténye volt a legfőbb probléma, hanem hogy nem mondott igazat.

Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol a közvélemény-kutatások szerint egy szélsőjobboldali párt a második világháború óta először szerezheti meg az abszolút többséget egy német tartományban. Az AfD sikerét a keletnémet nosztalgiára, a bevándorlásellenességre és a Nyugattal szembeni neheztelésre építi, miközben listavezetőjét, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmundot a Der Spiegel „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Az AfD győzelme esetén is kérdéses a kormányalakítás, mivel egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele – abszolút többség híján akár patthelyzet is kialakulhat. Szász-Anhalt ráadásul csak a kezdet: szeptemberben újabb keletnémet tartományi választások következnek, amelyek komoly próbatétel elé állítják Friedrich Merz kancellárt és kormányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 1. 14:30
×
×