Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

A választási törvényről vitázik a parlament

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat megteremti annak feltételeit, hogy 2010-ben 298 fővel alakulhasson meg a parlament - mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter.

Petrétei József az előterjesztés általános vitájában, a parlamentben azt mondta: az indítvány célja a kisebb létszámú Országgyűlés megvalósítása mellett az, hogy az új választási rendszer a választói akarat pontosabb leképezésére legyen alkalmas.

Közölte: a szabályozás egyfordulós választással számol, fenntartja a korábbi kétszavazatos konstrukciót, tehát a választópolgárok mind az egyéni választókerület jelöltjeire, mind a pártok országos listáira szavazhatnak, azonban a mandátumok kiosztása elsősorban a listás szavazatok alapján, arányosan történne.

A javaslat a választókerületek területének pontos kijelölésére a kormánynak ad felhatalmazást annak érdekében, hogy a választókerületek a demográfiai változásokhoz igazodjanak, ne fordulhasson elő a legkisebb és a legnagyobb választókerület között akár kétszeres különbség.

A jogszabály rögzíti, hogy egy megyén belül az egyes választókerületek a választópolgárok átlagos számától legfeljebb 20 százalékkal térhetnek el.

Petrétei József kifejtette: a javaslat szerint az országos listára leadott szavazatok alapján kell arányosan szétosztani az ötszázalékos küszöböt elérő pártok között a mandátumokat, de az egyes pártok által így megszerzett képviselői helyek számából le kell vonni az egyéni választókerületekben az adott párt által megszerzett mandátumok számát, és csak a fennmaradó helyeket töltheti be listájáról a párt.

Abban az esetben, ha egy párt több egyéni választókerületben győzedelmeskedik, mint amennyi mandátumot a listás szavazatok alapján kapna, a győztes egyéni jelöltek a 298 főn túl is mandátumhoz jutnak, így az Országgyűlés tagjainak száma a 298 főt meghaladhatja.

Az egyéni választókerületi jelölés tekintetében a javaslat nem változtat a hatályos szabályozáson, az országos lista állításához pedig 35 egyéni képviselő jelölését írja elő.

A szabályozás egyfordulós választással számol, ami lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését, és rövidíti a választással járó átmeneti kormányzati időszakot.

Az egyfordulós választás ugyanakkor nem járna a pártok "blokkosodásával", mert az arányos országos listán kiosztott mandátumok miatt a pártoknak nem szükséges már a választások előtt szövetséget kötniük egymással - ismertette a javaslatot az igazságügy-miniszter.

Wiener György (MSZP) elmondta: a javaslat mindenekelőtt az arányos képviselet elvének kíván eleget tenni, hogy a választói akarat ne torzításokkal érvényesüljön.

Mint mondta, azért nem radikálisabb a létszámcsökkentés, mert a vegyes rendszer megtartása esetén az egyéni választókerületek számát nem lehet egy bizonyos határ alá vinni.

Balsai István (Fidesz) álláspontja szerint a kormány nem a parlament létszámának jelentős csökkentésében érdekelt, "csak abban, hogy a 16 éve hatályos választási rendszert a maguk érdekeinek megfelelően átalakítsák".

Kifejtette, hogy az egyfordulós választással a képviselőknek elég lenne a relatív többség a mandátum megszerzéséhez.

Balsai István kifogásolta, hogy a kormány határozhatná meg a választókerületek nagyságát. Közölte: a Fidesz nem támogatja a javaslatot.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×