Hiller István elmondta: 2008 szeptembertől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell évente fizetni.

A tárcavezető közölte: ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek. Így az alapképzésben havonta minimum 4.375, maximum 13.125 forintot kell fizetni.

A fejlesztési részhozzájárlás a 2007/2008-as tanévtől lép életbe,
fizetniük a 2007-ben beiratkozottaknak kell, 2008-tól, első évük tanulmányi eredményétől függően.

A hallgatók közül a legeredményesebb 15 százalék fizetési mentességet, illetve tanulmányi ösztöndíjat kap.

A részhozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek.

Újdonság, hogy hiába vesznek fel valakit államilag finanszírozott képzésre, ha nem teljesít félévente legalább 30 kreditet, kikerül az államilag finanszírozott oktatásból.

A rendszer fordítva is működik: ha valakit költségtérítéses képzésre vesznek fel, de kiemelkedően teljesít, átkerülhet államilag finanszírozott képzésre.

Hiller István szerint az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát és jutalmazza a teljesítményt.

Ösztöndíj és fejlesztés

A miniszter hozzátette: az új rendelkezés a központi költségvetést nem érinti egyetlen fillérrel sem, a hozzájárulás az intézményeknél marad.

Az oktatási és kulturális miniszter közölte: a befolyt összeg legkevesebb egyharmadát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani.

A fennmaradó összeget intézményfejlesztési célokra lehet felhasználni az egyetemi szenátus döntése alapján.

A tárcavezető kitért arra, hogy jelenleg minden államilag finanszírozott hallgató átlagosan 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek évente.

Nem fair, ha a szorgalmas és a lusta diák ugyanazt kapja az adófizetőktől - jelentette ki a miniszter.

A HÖOK nem támogatja

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem támogat semmilyen olyan megoldást, amely az államilag finanszírozott hallgatókra terheli rá képzési költségük egy részét - mondta az InfoRádióban a szervezet elnöke.

Legalábbis addig, amíg nem gondolják újra a felsőoktatás finanszírozásának egészét - tette hozzá Ekler Gergely.

A HÖOK elnöke szerint önmagában attól nem fog javulni az oktatás színvonala, hogy egy hallgató havonta 10-15 ezer forintot befizet.

A fejlesztési részhozzájárulás bevezetésével kapcsolatban Hiller István csütörtökön találkozik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tárgyalódelegációjával.

Pokorni: nem fair lépés

Pokorni Zoltán szerint nem tisztességes, nem fair a fejlesztési részhozzájárulás 2008-tól tervezett bevezetése.

A Fidesz alelnöke azt mondta: nem sportszerű azt ígérni a választások előtt, hogy mindenki számára ingyenes lesz egy diploma megszerzése, majd fizetőssé tenni azt mindenkinek.

Az, amit itt papírra vetettek, nem szolgálja a felsőoktatás minőségét és az ország javát, mert eltántorítja, elhessegeti a gyerekek jelentős részét a felsőoktatástól - jelentette ki a korábbi oktatási miniszter.

Pokorni Zoltán úgy véli: a rendszer a félelemre, a fizetéstől való félelemre épít.

Ha a kormány terve megvalósul, az egyetemisták 7,5 százaléka tanulhat ingyen, a jelenlegi 50 százalék helyett - tette hozzá a politikus.

Az MDF furcsállja

Jelenlegi formájában elutasítja a tandíj bevezetését a felsőoktatási intézményekben az MDF.

Almássy Kornél, az MDF alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: csak akkor lehet tandíjról tárgyalni, ha a felsőoktatás teljes finanszírozási rendszerét felülvizsgálják.

Almássy Kornél úgy fogalmazott: az MDF furcsállja a fejlesztési részhozzájárulást, és ugyanolyan középosztály-ellenesnek tartja, mint a megszorító intézkedések.

A politikus felhívta arra a figyelmet, hogy az utazási és kollégiumi díjak is jelentősen drágultak, miközben az ösztöndíjak érdemben nem emelkedtek.