Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Tandíj nem lesz, de a rosszul tanulóknak fizetniük kell

Egyelőre lekerült a napirendről a felsőoktatásban utólag fizetendő képzési hozzájárulás kérdése - nyilatkozta az InfoRádiónak az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. Szabó Zoltán közölte: ehelyett egy új, átjárható rendszerről döntött a kormány, amelyben a rosszul tanulók átkerülnek a költségtérítéses képzésre, a költségtérítést fizető jó tanulók pedig az államilag finanszírozott oktatásba.

Az új rendszerben a hallgatók minden évben az adott év tanulmányi eredménye szerint kerülhetnek át a költségtérítésesből az államilag finanszírozott, illetve az államilag finanszírozottból a költségtérítéses képzésbe - mondta Szabó Zoltán.

Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint az új, átjárható rendszer azokra vonatkozik majd, akik 2007. szeptember 1-je után kezdik meg tanulmányaikat.

Az átjárhatóság a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy minden év végén a leggyengébb eredményt elért 15 százalék esne ki az államilag finanszírozott képzésből, és a költségtérítéses diákok legfelső 15 százaléka kerülne át a tandíjmentes oktatásba.

HÖOK: jó irányba tett lépés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke jó elképzelésnek tartja a kormány döntését.

Ecler Gergely ugyan egyelőre nem tudott arról nyilatkozni, hogy a hallgatói szervezet számára jelenlegi formájában teljesen elfogadható-e az új rendszer, de - mint fogalmazott - mindenképpen jó irányt jelent.

Megjegyezte: bár az átjárhatóság összességében igazságosabbá teszi a rendszert, nagyon nehéz lesz azt úgy működtetni, hogy valóban igazságos legyen.

Lehet, hogy nem lesz utólagos tandíj

Szabó Zoltán szerint elképzelhető, hogy ez az új rendszer teljesen kiváltja majd az utólag fizetendő képzési hozzájárulást, amelyet így lehet, hogy be sem vezetnek.

Arra a kérdésre, hogy ezt mikor dönti el a kormány, a szocialista szakpolitikus azt válaszolta: az utólagos képzési hozzájárulás egyelőre lekerült a napirendről, de nyilván újra fel fog merülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×