A Világgazdaság arról ír, hogy Magyarországon, Németországban és Lengyelországban kiemelkedően jól keresnek a marketingigazgatók, ám a vezetői posztokon dolgozók közül a pénzügyi igazgatókat fizetik meg a legjobban - derült ki a Mercer Human Resources Consulting felméréséből. A 14 ország pénzügyi, marketing- és HR-igazgatóira kiterjedő kutatás szerint az amerikai cégek a legbőkezűbbek, az indiaiak a legszűkmarkúbbak, Magyarország bármelyik poszt fizetéseit vizsgálva is csak az utolsó előtti helyen áll. Amerikában a pénzügyi igazgatók átlagosan 200 ezer eurót keresnek évente (több mint 54 millió forint). Õket követik a kanadaiak és az angolok, míg a magyar pénzügyi igazgatók a kifejezetten rosszul keresők között vannak, alapfizetésük mintegy 47 800 euró (13 millió forint). Lengyelországban jóval magasabb ez az összeg, 86 600 euró (23,5 millió forint).

A Népszabadság szerint a tengizi gázmezőn áttételesen érdekelt orosz Renova-csoport kezébe került Magyarország Kazahsztánnal szemben fennálló, százmilliárdos követelése. A Magyarországon szinte behajthatatlannak ítélt tartozást hatmilliárdért adta el az idén a magyar állam. Az 1985-ös szovjet-magyar államközi egyezmény alapján a kazahsztáni Tengizben 1992-1993-ban végzett munkálatainak ellenértékét senki nem fizette ki. Az 1,4 milliárd köbméter gáznak megfelelő adósságot a magyar állam mindvégig Kazahsztántól követelte. Az államkincstár többször is tendert írt ki a követelés megvásárlására. Az utolsó kiírás során a magyar Arte legis Kft. nyert hatmilliárd forintos ajánlattal, amit ki is fizetett. A vételár kifizetését követően Ladó és társai eltűntek a cégből: a tulajdonos a Bahama-szigeteken bejegyzett Renova Industries Ltd. lett, az ügyvezető pedig a Moszkvában lakó Alexander Kolicsev. Kolicsev a Magyarországon talán ismeretlenül csengő nevű, ám Oroszországban hatalmas érdekeltségeket mozgató Renova-csoport egyik nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.

Már csak a szabadjelzésre vár a MÁV tőkehelyzetének átmeneti megoldására kigondolt terv megvalósítása - tudta meg a Népszabadság. A végleges döntésre előreláthatólag még heteket kell várni, de az biztosnak látszik, hogy a gazdasági tárca javaslata szerint a január óta önállóan működő MÁV Cargo Zrt.-t az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vásárolná meg. A már kialkudott nyolcvanmilliárd forintos vételárat az állami vasút saját tőkéjének pótlására fordítanák. A lépésre azért van szükség, mert az idén 80-90 milliárd forint veszteséget tervező MÁV a 2005 végén meglévő 55,5 milliárdos saját tőkéjét az elmúlt hónapokban felélte. Tulajdonosi beavatkozás, azaz tőkepótlás nélkül ezen a soron decemberben mínusz 36 milliárd forintot kellene szerepeltetnie üzleti beszámolójában. Negatív saját tőkével viszont - a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint - egyetlen cég sem működhet tartósan, még a MÁV sem.

A Magyar Nemzet szerint harminchat ingatlant vásároltak tavaly a katonáknak, miközben a törvény szerint közel kétezer igénylőnek kell lakhatást biztosítania a Honvédelmi Minisztériumnak. Ezenkívül a múlt évben adtak át 75 olyan szolgálati lakást is, amelyek építését 2005 előtt kezdték el a szaktárca által megbízott kivitelezők. A minisztérium eredetileg háromezer katonalakás vásárlását, illetve építését tervezte az utóbbi években. A szaktárca a takarékosság és a megszorítások mellett "a haderővel szemben támasztott követelményekre" hivatkozik.