Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Megkezdték a magyar magánbörtön építését

Megkezdődött az állami és a magánszektor együttműködésében készülő, 700 fős tiszalöki börtön építése. A létesítmény a tervek szerint 2007-ben készül el.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője elmondta: júliusban az intézmény 280 dolgozóját is felveszik.

Csere László közölte: a felügyelői munkakör mellett a jogi, pénzügyi és gazdasági területre is várnak jelentkezőket.

Szólt arról is, hogy az igazságügyi intézetben, amely fegyház és börtön is lesz, elsősorban a térség fogva tartottait helyezik el.

Az uniós elvárásoknak mindenben megfelelő tiszalöki börtönt a szegedi Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építi és működteti az úgynevezett PPP rendszer keretében.

A büntetés-végrehajtás másfél évtizeden át évi 1,7 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet a társaságnak, mint befektetőnek.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×