Az InfoRádió értesülései szerint Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes, Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője ellen emelt kifogást Sólyom László köztársasági elnök.

Fekete János, az MNB volt első elnökhelyettese

Információink szerint a kormány képviselőivel folytatott egyeztetés során az elnöki hivatal azt hangsúlyozta, hogy Fekete János és Marjai József a rendszerváltozás óta nem folytatott olyan tevékenységet, ami a legmagasabb rangú állami kitüntetésre érdemessé tenné őket. Az elnök okfejtése szerint az állami kitüntetés a nemzet egységes erkölcsi megbecsülését fejezi ki, s olyan közszereplők esetén kétségbe vonható ez az egységes akarat, akik kizárólag a múlt rendszerben tevékenykedtek.

Mosonyi Emil, Bős atyja

Mosonyi Emillel kapcsolatban, aki többek között a bősi vízlépcső tervezéséről vált ismertté, azt kifogásolta az elnöki hivatal, hogy tevékenysége nem egyeztethető össze azzal az alkotmányos alapelvvel, amely szerint minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy egészséges természeti környezetben éljen. Sólyom László megítélése szerint a természetkárosító és végül fel nem épített nagymarosi erőmű nem ezt a célt szolgálta.

"Nem támogatható"

Sólyom László azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és az indoklásokat. Az államfő ezek alapján úgy vélte, hogy "a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható" - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Tárgyalásos alapon nem ment

Sólyom László korábban kísérletet tett arra, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, de ez nem vezetett eredményre.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai ebben a kérdésben nem foglalkoztak az elnöki hatáskörrel, ezért Sólyom László szerint nyitott kérdés, hogy "a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását".

Fenntartásai vannak, de aláírta

Mivel a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat mindenkire kötelező határozatot, Sólyom László hétfőn alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a testülethez.

A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnök - fenntartásai mellett - aláírta.

A miniszterelnök nem vonja vissza az előterjesztést

A kormány és a miniszterelnök nem vonja vissza azon személyek állami kitüntetésre való előterjesztését, akikkel összefüggésben az államfőnek az alkotmány értékrendjére hivatkozva aggályai vannak. Batiz András az InfoRádióban azt mondta: a kormány és a miniszterelnök már megfontolta a döntést.

Hozzátette: 1991 óta az a gyakorlat, hogy a Kossuth- és a Széchenyi-díjak jelölő bizottságának döntésén a kormány már nem változtat. Batiz András hangsúlyozta: csak olyan emberek kapnak kitüntetést, akik megérdemlik azt.