Aki autózott már télen az M0-son vagy az M1-esen, ismeri a jelenséget: előttünk egy nyergesvontató, a ponyva teteje pedig gyanús kupac domborodik. Aztán jön egy széllökés és megtörténik a baj: tégla méretű jégbombák kezdik meg repülésüket az aszfalt felé.

A probléma gyökere egyszerű fizika. A ponyvás teherautók teteje sosem teljesen sík. A tartóvasak között a ponyva behorpad, megáll benne az eső vagy az olvadék, ami éjszaka, a pihenőidő alatt masszív jégpáncéllá fagy. Ezek út közben lerázódnak, és a nagyobb darabok könnyedén betörik a szélvédőt.

Bár a KRESZ nem írja le szó szerint, hogy „tilos havas tetővel közlekedni”, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet egyértelműen fogalmaz az elindulás előtti teendőkről és a rakomány rögzítéséről – hívja fel a figyelmet cikkében a vezess.hu.

• A járművezető felelőssége: A sofőr köteles meggyőződni arról, hogy járműve a közlekedésbiztonsági feltételeknek megfelel.
• Veszélyeztetés tilalma: Úgy kell közlekedni, hogy másokat ne veszélyeztessünk. A lezúduló hó és jég „leeső rakománynak” vagy a járműről leváló alkatrésznek minősül jogi értelemben.

Mint olvasható, a kamionok esetén elvileg van megoldás: Nyugat-Európában, sőt, már a szomszédos Ausztriában is sok pihenőhelyen vannak úgynevezett hóállványok (jégmentesítő állványok), ahol a sofőr biztonságosan, egy rácsos járdáról letolhatja a havat a tetőről. Persze ez nem jellemző minden országra, és út közben is gyűlhet annyi hó, ami már veszélyes lehet, a teljes hómentesség irreális elvárás, ezért autósként is figyelnünk kell a kamionok mellett haladva.