Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.25
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Új részletek a külképviseleti szavazásról

A nagyvárosokban is felkészültek a külképviseleti szavazásra, Londonban például 12 asztalnál lehet majd voksolni április 8-án, és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) becslése szerint legfeljebb 20 perces sorban állásra kell számítania a szavazni kívánó mintegy 9700 választópolgárnak.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke elmondta: szombaton lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel, összesen 58 356-an vetették fel magukat, ez 30 ezerrel több, mint 2014-ben volt.

Londonba 9709-en jelentkeztek, négy évvel ezelőtt 5400-an voltak.

Az NVI elnöke hangsúlyozta: felkészültek a nagyszámú szavazóra, egy nagy termet béreltek ki, ahol - megyei bontásban - 12 asztalnál tudják fogadni a szavazókat.

Hozzátette: legfeljebb 20 perces várakozásra kell készülniük a szavazóknak, négy évvel ezelőtt 10 perces várakozás volt. Mint mondta, Münchenben 5100-an, Stuttgartban 3500-an szeretnének szavazni.

Az NVI elnöke elmondta azt is, már 122 524-en jelezték, hogy április 8-án nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen szeretnének szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket péntek 16 óráig lehet benyújtani. Négy éve 128 ezren szavaztak átjelentkezéssel.

Közölte, a legtöbb átjelentkező a főváros XI. kerületében van, itt 5582-en szavaznának, ezért a kijelölt szavazókörben 28 tagú lesz a szavazatszámláló bizottság, és 14 asztalra "bontják" a névjegyzéket. Szintén sok az átjelentkezéssel szavazó az V. kerületben (5300), valamint a XIV. kerületben (4400).

Az elnök azt is elmondta, addig nem zárhatják le a névjegyzéket, amíg az összes benyújtott átjelentkezési kérelmet nem bírálták el a választási irodák. Megjegyezte, csütörtökig a feldolgozott kérelmeket postán is kiküldik a választópolgároknak, pénteken pedig mindenkit rövid úton értesítenek az átjelentkezéséről.

Kitért arra is, hogy 30 203 delegáltat vettek nyilvántartásba a szavazatszámláló bizottságokba.

Szólt arról is, hogy 23 országos pártlistát vettek nyilvántartásba,

az 1614 egyéni jelöltből pedig már 129-en visszaléptek.

Ezeknek a visszalépett jelölteknek a nevét a szavazatszámláló bizottságok és a választási irodák húzzák le a szavazólapokról.

A legtöbb egyéni jelölt továbbra is a salgótarjáni választókerületben van, 32, a legkevesebb a főváros 6. és 7. választókerületében: hat-hat.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×