Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes programbeszédet tart a lengyel kormány külpolitikájáról a lengyel parlamenti alsóház, a szejm ülésén Varsóban 2026. február 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Albert Zawada

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.

A közösségi médiában és egyes hírportálokon a napokban terjedt el az a valótlan állítás, miszerint Lengyelország területszerzési igényekkel lépne fel Csehországgal szemben, sőt, területek elfoglalását tervezi. A cseh Seznam Zprávy oknyomozó portál szerint rendkívül összetett, koordinált támadásról volt szó. A hackerek először a lengyelországi cseh nagykövet nevében hoztak létre egy hamis Facebook-profilt, ahol közzétettek egy hamis diplomáciai okiratot. Ezt követően egy ismert cseh hírportál felületét leutánzó ál-weboldalon hivatkoztak a dokumentumra, majd egy lengyel rádió honlapját feltörve terjesztették tovább a hírt. A manipuláció odáig fajult, hogy a hamis profilokon keresztül tüntetést is megpróbáltak szervezni Csehországban.

Elemzők és a cseh sajtó szerint a szálak az orosz titkosszolgálatokhoz vezethetnek, a művelet célja pedig egyértelműen a két kulcsfontosságú NATO- és EU-tagállam közötti bizalom megrendítése volt.

A dezinformáció alapjául egy valóban létező, történelmi kérdés szolgált. Az 1958-as csehszlovák–lengyel határszerződést követő pontos mérések során kiderült, hogy az akkori Csehszlovákia nagyjából 368 hektárral nagyobb területet kapott, mint amennyi megillette volna. A csaknem 370 hektáros „területi tartozás” rendezéséről Prága és Varsó az 1990-es évek óta tárgyal.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azonnal és határozottan visszautasította a területrablásról szóló vádakat, és konstruktív javaslatot tett a helyzet tisztázására.

A cseh és a lengyel diplomácia a legmagasabb szinten tisztázta: a két ország kapcsolatai kiválóak, a köztük fennálló, évtizedes úgynevezett területi tartozás kérdésére pedig már a közös megoldást keresik. A cseh külügyminisztérium szerdai közleményében köszönetet mondott a lengyel diplomácia gyors reakciójáért, és hangsúlyozta: a probléma megoldása már karnyújtásnyira van. A két ország a csaknem 370 hektáros tartozást nem területek átadásával, hanem egy közös, határ menti árvízvédelmi projekttel kívánja rendezni, amely kézzelfogható biztonságot és előnyöket hoz majd a határ mindkét oldalán élők számára.

Prága hangsúlyozta: Lengyelország Csehország egyik legközelebbi partnere a biztonságpolitika, az energetika és az infrastruktúra terén, az úgynevezett területi tartozás rendezése pedig nem feszültséget generál, hanem tovább erősíti a két állam közötti jó szomszédi kapcsolatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Karácsony Gergely: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Nem kell 150 dolláros olaj ahhoz, hogy nagyon fájjon

Nem kell 150 dolláros olaj ahhoz, hogy nagyon fájjon

Az olajsokk első heteiben a piac elsősorban a "headline" inflációt és a geopolitikai prémiumot árazza. Ha azonban az energiaárak hónapokon át magasak maradnak, megváltozik a helyzet: a magasabb energia költségek fokozatosan megjelenhetnek az árképzésben, a vállalati marzsokban, a bérekben és végül a monetáris politikában is. Az olajpara ráadásul egy olyan kötvénypiacot talál, amelyre már eleve több strukturális, hozamot felhajtó erő nehezedik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×