Infostart.hu
eur:
349.9
usd:
301.81
bux:
138901.29
2026. június 17. szerda Alida, Laura
Benjámin Netanjahu miniszterelnök sajtótájákoztatót tart Jeruzsálemben 2026. június 15-én. Az elõzõ napon megállapodás született Irán és a síita államot támadó Egyesült Államok között a harcok lezárásáról. Az Iránt támogató Hezbollah szerint a milícia a megállapodás bejelentése óta nem hajtott végre mûveleteket. Az izraeli vezetés közölte, hogy egyelõre nem vonul ki az általa ellenõrzött dél-libanoni biztonsági övezetbõl.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Ronen Zvulun

Izraelben mindenki kiakadt Trump alkujára, ami „figyelmeztetés Ukrajnának”

A megosztottságot félretolva, ritka egyetértésben keltek ki az izraeli politikai szereplők az amerikai–iráni békealku ellen. Donald Trump elnök viszont keményen bírálta az izraeliek libanoni támadásait.

Példátlan konszenzus alakult ki Izraelben a pénteki aláírás előtt Washington és Teherán békealkujával szemben:

a teljes politikai spektrum fejezte ki nemtetszését.

A Netanjahu-kormány szerint a háborús célokat még mindig nem érték el, mert az alkuban nincs benne a dúsított urán elvétele, a dúsítási berendezések leszerelése, továbbá az iráni rakétagyártás korlátozása és az, hogy Irán leállítsa regionális szövetségesei támogatását.

Ezek közül a legtöbbet a libanoni Hezbollah szerepel a híradásokban, de az a mód, ahogy Izrael – önvédelemmel érvelve – bombázza a szomszédját, a legnagyobb szövetséges, Donald Trump bírálatát is kiváltotta.

Az amerikai elnök „vadnak” nevezte a fellépést és azt mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek „nagyobb felelősséggel kéne fellépnie Libanon esetében”.

„Nem kell egész lakóházakat lerombolni, amikor a Hezbollah embereit célozzák meg, a házakban egyszerű emberek is élnek, mondta Trump, bár tartózkodott attól, hogy keményebben minősítse az ártatlan civilek megölését. Az eviani G7-es csúcson beszélve hozzátette: Libanon intellektuális központ volt, orvosokkal és professzorokkal, „de most borzalmas”. Mondandóját megtoldotta azzal is, hogy

„nélküle nem létezne Izrael”.

Izraelben viszont úgy látják: a nagy szövetséges ezúttal nem osztja olyan mértékben azt az álláspontjukat, hogy a létükben fenyegetik őket, mint korábban: az iráni rezsim, amelyet a keményvonalas Forradalmi Gárda ellenőriz, hatalmon maradhat. A tetejébe szankciókönnyítésre és a befagyasztott eszközök felszabadítására készülhet fel.

Az izraeliek attól is tartanak, hogy Iránnak sikerült a libanoni hadműveletek korlátozását beleemelni a tűzszüneti alkuba, azaz az izraeli hadsereg nem tud majd olyan szabadon harcba indulni az északi területeit fenyegető Hezbollah ellen, mint eddig. Teherán olyan feltételt támasztott, hogy bármely, Bejrút elleni támadás nyomán Izrael iráni támadásra számíthat.

A BBC-nek nyilatkozó izraeli illetékesek viszont biztosak voltak abban, hogy a Trump-kormányzat keretmegállapodása tarthatatlan, és néhány hónapon belül összeomlik. Emellett Izrael Katz védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a Védelmi Erők (IDF) a libanoni, szíriai és gázai biztonsági zónákban maradnak, a keményvonalas biztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir pedig úgy, hogy országát nem kötelezi az egyezmény.

A nacionalista Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter azt mondta: az alku „rossz Izraelnek és a szabad világnak, egyedül kell harcolnunk a rezsim bukásáért”. Jair Lapid, a frissen létrehozott, centrista és ellenzéki Van jövő párt vezetője szerint az egyezmény „katasztrofális kudarc... Izrael megnyerte a csatát, de Netanjahu elvesztette a háborút”. A balközép Együtt párt vezetője, Naftali Bennett is „Irán elleni történelmi kudarcként” írta le a megállapodást. Közben egy brit lap kommentátora megjegyezte:

Trump alkuja „figyelmeztetés Ukrajnának”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

A kórházi adósságok mindig újra fognak termelődni, ha nem alakítjuk át az egész intézményrendszert – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Péter szerint évente 250 milliárd forint csak arra kellene, hogy ezek a tartozások megszűnjenek, de ez hosszú távon nem oldaná meg a problémát. Úgy látja, az államnak évente 500 milliárd forinttal többet kell költenie az egészségügyre, és még így is négy vagy inkább nyolc évbe telik majd a rendszer átalakítása.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Magyarországon építik a jövő vállalati AI-ügynökeit: a hazai cégek azonban egyelőre csak ismerkednek a megoldásokkal

Magyarországon építik a jövő vállalati AI-ügynökeit: a hazai cégek azonban egyelőre csak ismerkednek a megoldásokkal

Az SAP hazai felhőalapú bevétele tavaly 26 százalékkal nőt, azonban a vállalat szerint a hazai vállalatok felhasználásának az üzleti AI egyelőre kis szegmensét fedi le. Az SAP Hungary szerdán tartott sajtóeseményén a vállalat ügyvezető igazgatója, Hidvégi Péter elmondta, hogy a felhőalapú szolgáltatások mellett a vállalat fókusza egyre inkább az AI alapú megoldásokra helyeződik át. A több mint 360 generatív AI-alapú üzleti felhasználási use case ellenére azonban, az AI-bevezetés Magyarországon még kezdeti szakaszban jár és az SAP számára ez a terület egyelőre nem hoz jelentős bevételt. Ugyanakkor, szerinte 4-5 éven belül árbevételének jelentős részét AI-alapú szolgáltatásokból származhat majd. A sajtótájékoztatón Markus Hilken, az SAP Labs Hungary és CEE ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a budapesti SAP Labs Európában a vállalat második legnagyobb fejlesztőközpontja, ahol mintegy 2000 munkatárs dolgozik többek között ellátásilánc-, pénzügyi és mesterségesintelligencia-megoldásokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×