Infostart.hu
eur:
352.4
usd:
307.51
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Az oroszok új internethálózatot építenek
Nyitókép: Getty Images / NicoElNino

Az oroszok új internethálózatot építenek

Oroszország a héten lőtte fel a Starlink alacsonypályás internet-szolgáltató műholdrendszer riválisának szánt saját hálózata első műholdjait. Moszkva mintegy 1,3 milliárd dollárt szán a rendszer fejlesztésére.

Az orosz hadsereg az utóbbi hónapokban komoly gondba került, a Starlink műholdas netszolgáltatás szüneteltetése miatt. Ezt csak tetéze Moszkva kampánya, hogy a katonák körében lesújt az amúgy orosz fejlesztésű Telegram üzenetküldőre, amely sok harcos számára létfontosságú a gyenge katonai kommunikációs eszközök miatt.

Most a Bureau 1440 nevű cég közölte, hogy Föld körüli pályára bocsájtottak 16 alacsony röppályás műholdat, Elon Musk milliárdos Starlinkjének mintájára. A hordozórakétát ugyanakkor nem egy polgári ügynökség, hanem az orosz védelmi minisztérium lőtte fel az északi, arhangelszki régióban található pleszecki katonai űrközpontból. Eredetileg ez volt a világ első interkontinentális ballisztikusrakéta-támaszpontja, de a hidegháború vége óta polgári műholdakat is felbocsájtanak innen.

A Rasszvet – avagy Hajnal – nevű hálózatnak még van hová fejlődnie, mivel a Starlink már 10 ezer műholdból áll. Ha sikerül kiterjeszteni a rendszert, akkor az Oroszország számára szolgáltat majd szélessávú internetet, kiváltja az amerikai hálózatot.

Közben kommentátorok emlékeztetnek rá, hogy nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió folytatott űrversenyt, hanem az utódállam Oroszország is rivalizál, immár Elon Muskkal. A milliárdosról írt egyik életrajz megemlíti, hogy a 2000-es évek elején az oroszok komolytalannak nevezték Muskot, ami arra késztette, hogy megpróbáljon alávágni a hordozórakéta-fellövések árait diktáló oroszoknak.

Az orosz média igyekezett azt hangsúlyozni, hogy a Rasszvet fejlettebb lesz, mint a Starlink, mert úgynevezett

lézeres adatátvitelt valósít meg a hálózat műholdjai között. Ez „gyorsabb adatátvitelt és biztonságosabb kommunikációt tesz lehetővé”.

A gazeta.ru tudósítása szerint a rendszer használatához egy speciális, körülbelül 15 kilós és 60 centiméteres vevőegységre lesz szükség, amely a hagyományos wi-fi hálózathoz kapcsolódik.

A jelenlegi tervek szerint az oroszországi előfizetők maximum 45 megabites másodpercenkénti sebességet is elérhetnek – ez körülbelül a hatoda az átlagos magyarországi vezetékes letöltési sebességnek, viszont a kiterjedt ország olyan térségeibe is elviheti az internetet, ahol eddig nem volt gazdaságos a földi hálózat létrehozása.

Közben márciusban több orosz nagyváros központjában szinte minden nap elérhetetlen volt az internet – illetve csak néhány, úgynevezett fehér listázott, a hatóságok által jóváhagyott oldal működött. Az orosz népi humor erre különböző mémekkel válaszolt,

például az emberek hatalmas, széthajtható papírtérképekkel kezdtek járkálni az utcákon, felidézve a műholdas navigátorok előtti időszakot.

Míg a Kreml az ukrán támadódrónok elleni fellépéssel magyarázta az internetszüneteket, nyugati megfigyelők szerint inkább az orosz társadalom további kontrollját próbálta el. Az oroszok számára több, nyugati közösségi oldal immár tiltott, de sokan a földrajzi helyzetüket elrejtő VPN-nel használják azokat.

A most említett Rasszvet 2027-re már 250 műholdból állhat és akkor tervezik elindítani a szolgáltatást. A rendszer esetében azonnal felmerült, hogy katonai célokra is használhatják – mivel az ukrajnai konfliktus bebizonyította, hogy a harctéri internet-elérés immár alapkövetelménnyé vált a háborúkban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×