Oroszország „háborús lépéseket tehet”, ha a NATO országai akadályozni kezdik a Balti-tengeren az orosz tankerhajók közlekedését. Erre figyelmeztetett Nyikoláj Patrusev elnöki tanácsadó, a Tengerészeti Kollégium elnöke.

A keményvonalasként jellemzett Patrusev korábban az orosz Biztonsági Tanács elnöke volt, majd Vlagyimir Putyin tanácsadójává nevezték ki.

Amit a nyugati politikusok és média a szankcionált olajat szállító orosz árnyékflottának neveznek, az Patrusev szerint „jogi fikció”. Az elnevezés, valamint az ilyen kereskedelem korlátozására tett kísérletek „illegitimek a nemzetközi jog szempontjából” – mondta.

„Az európaiak a tengeri blokád tervének életbe léptetésével tudatosan valósítják meg a háborús eszkaláció forgatókönyvét.

Tesztelik a tűréshatárunkat

és aktív válaszlépésekre provokálnak bennünket. Ha békés úton nem lehet szabályozni a helyzetet, akkor az orosz haditengerészet fogja átszakítani és felszámolni a blokádot” – mondta Patrusev, aki szerint a NATO támadófeladatokra készül, blokkolni akarja az orosz kalinyingrádi területet, kereskedelmi hajókat akar elfoglalni és a víz alatti kommunikáció elleni diverziós lépésekre készül.

Moszkva bírálói iróniával fogadhatják a nemzetközi jog és a tenger alatt futó kommunikációs kábelek említését, mivel szerintük éppenséggel az Ukrajna elleni háború sérti a nemzetközi jogot. Patrusev azért tudta szemrebbenés nélkül ezt elővenni, mert bár a nemzetközi jog tiltja agressziót, de segélykérés vagy azonnali támadás fenyegetése esetén engedi az erő használatát.

Az inváziót megelőzően pedig az orosz államgépezet több jogi lépést is tett, hogy legitimálja az Ukrajna elleni támadást:

1. elismerte Ukrajna két szakadár megyéjét,
2. segítségnyújtási egyezményt kötött velük.

Az orosz elnök épp Patrusevet alázta meg nyilvánosan, amikor a támadás előestéjén a Biztonsági Tanács ülésén rászólt: beszéljen egyenesen, támogatja vagy sem a két „népköztársaság” függetlenségének elismerését. Ő

dadogott, majd igent mondott.

Azóta Finnország és Svédország csatlakozásával a Balti-tenger egyfajta NATO-beltengerré változott, amely, bár nyitott a nemzetközi hajózás előtt, de ott a szankcionált orosz olajat szállító hajókat egyre jobban szorongatják.

Patrusev „kalóztámadásoknak” nevezte, hogy az óceánok nemzetközi vizein foglalnak le orosz és más országok zászlói alatt haladó tankereket.

„Erre most dolgozzuk ki a válaszlépéseket... a nyugati ellenfelek az orosz gazdaság egyik legfontosabb szférájára, a külkereskedelemre akarnak csapást mérni. Kemény választ kapnak, mert különben az angolok, a franciák és a baltiak annyira elszemtelenednek, hogy totálisan blokkolni fogják országunk hozzáférését a tengerekhez.”

Patrusev fenyegetésének előzménye az volt, hogy február 13-án egy sor észak-európai ország tanácskozott az orosz árnyékflotta hajóinak elfogásáról a Balti-tengeren és az Atlanti-óceán északi vizein.

Korábban 14 európai ország adott ki figyelmeztetést, hogy a Balti-tengeren haladó hajók csak egy ország zászlóját használhatják, rendelkezniük kell technikai-alkalmassági és biztosítási dokumentumokkal, máskülönben a haditengerészetek megállítják őket átvizsgálásra.