Az amerikai energiaügyi és védelmi minisztérium közös akciójában egy kisméretű atomreaktort reptettek Kaliforniából Utah államba egy C–17-es szállítógépen. A cél ezzel az volt, hogy bizonyítsák: a jövőben rövid idő alatt, akár távoli vagy hadműveleti területeken is üzembe tudnak helyezni nukleáris energiatermelő egységeket.

A Ward típusú mikroreaktort – amelyet egy kaliforniai fejlesztőcég készített – fűtőanyag nélkül szállították a Hill légibázisra. A fedélzeten utazott az amerikai energiaügyi miniszter, Chris Wright valamint Michael Duffy, a Pentagon beszerzésekért és fenntarthatóságért felelős államtitkára is. A tisztviselők áttörésként értékelték a műveletet az amerikai nukleáris energetika és katonai logisztika szempontjából.

A védelmi tárca szerint az ilyen reaktorok lehetővé tehetik, hogy a hadsereg ott és akkor jusson megbízható áramforráshoz, ahol arra szükség van– például előretolt bázisokon, katasztrófaövezetekben vagy infrastruktúra nélküli térségekben.

A kezdeményezés Donald Trump elnök energiapolitikájának része. A kormányzat a kis, moduláris reaktorokat az amerikai energiatermelés bővítése egyik kulcselemeként kezeli, részben nemzetbiztonsági, részben pedig a mesterséges intelligencia-ágazat növekvő energiaigénye miatt. Az energiaügyi minisztérium már támogatásokat is kiutalt, hogy felpörgessék a technológia fejlesztését.

A mikroreaktorok hívei szerint az egységek kiválthatják a nehezen megközelíthető helyszíneken a dízelgenerátorokat. Utóbbiak folyamatos üzemanyag-utánpótlást igényelnek, ami katonai környezetben költséges és kockázatos logisztikai feladat.

A bírálók viszont arra figyelmeztetnek, hogy nem bizonyított, hogy gazdaságos a technológia. Szakértők szerint még ideális működés esetén is jóval drágább lehet az így termelt villamos energia, mint a nagy atomerőművek vagy a megújuló források – például a szél- és napenergia – esetében.

A most bemutatott mikroreaktor valamivel nagyobb egy autónál, és teljes kapacitáson akár 5 megawatt áramot is termelhet,

ami mintegy ötezer háztartás ellátására elegendő. A tervek szerint idén nyáron indul a próbaüzem alacsony teljesítménnyel, majd fokozatosan növelik a termelést.

A fejlesztő vállalat 2027-ben kísérleti jelleggel, már áramértékesítésbe kezdene, 2028-ra pedig kereskedelmi tevékenységet tervez. Ehhez azonban – mint jelezték – szükség van az amerikai szövetségi kormány támogatására is, különösen a nukleáris fűtőanyag-gyártás és az urándúsítás hazai kapacitásainak bővítésében.

A program egyik legnagyobb nyitott kérdése továbbra is a radioaktív hulladék kezelése. Bár a mikroreaktorok kisebbek, működésük így is jelentős mennyiségű nukleáris hulladékot termelne. Az energiaügyi minisztérium több szövetségi állammal folytat tárgyalásokat arról, hogy hol lehetne a jövőben újrafeldolgozó vagy végleges tároló létesítményeket kialakítani.

A mikroreaktor mostani légi szállítása tehát technológiai mérföldkő, de a széles körű alkalmazás előtt még gazdasági, ipari és környezetvédelmi kérdések sorát kell megoldani.