A szerdai nap úgy indult, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon összegyűlt világelit kényszeredetten hallgatta az amerikai elnöknek egy római császárhoz méltó, öndicsérő előadását. Elmondta ebben, hogy gazdaságpolitikája nyomán övé a világ legjobb országa, azt, hogy ha ő nem tett volna meg annyi mindent, nem létezne a NATO, hogy a szélerőművek átvágások, csakúgy, mint az európai zöldpolitika, és hogy a II. világháborúban az Egyesült Államok „védte meg Grönlandot, de nagy hibát követett el, amikor visszaadta Dániának”.

A hallgatókat ebben a pillanatban leginkább pontosan Grönland érdekelte, amelyet az Egyesült Államok elnöke az országával legrégebbi diplomáciai kapcsolatot fenntartó Dán Királyságtól készült elvenni. Donald Trump pedig az európai szövetségesek rémületére megismételte, hogy azonnali tárgyalásokat akar Grönlandról és – bár kizárta az erő alkalmazását – azt mondta, megszerzi „a hatalmas, szépséges jégdarabot” – úgy, hogy arra ki sem tért, akarják-e ezt vagy sem az ottani lakosok.

Este aztán jött a meglepetés, a látszólag 180 fokos fordulat. Az elnök közösségi platformján közölte, hogy alkut kötött Mark Rütte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján és ezért az európaiak örülhetnek: nem vezeti be az először 10, majd 25 százalékos büntetvámot, amiért ellenezték Grönland átadását.

És hogy miről szól az alku? Trump első szavai szerint egy „jövőbeli keretről” Grönland és az egész északi sarkvidék számára. Az elnök az este több interjút is adott, de ezekben nem volt hajlandó részletekbe menni. Annyit mondott, hogy „olyan alku, amire rárepültek az emberek, fantasztikus az USA számára, mindent megkapunk, amit akarunk, különösen a nemzetbiztonságot és a nemzetközi biztonságot”. Emellett kifejtette, hogy a még kidolgozásra váró megállapodás „hosszútávú és örök” és hogy megbeszélések folynak majd arról, hogy

az „Aranykupola” védelmi projekt részeként az Egyesült Államokat Oroszországtól védő rakétákat telepítsenek Grönlandra.

A Telegraph című brit lap úgy értesült, hogy az alku nem foglalja magában az sziget eladását – holott Trump még szerdán is azt ismételte Davosban, hogy egy bérleményt nem éri meg megvédeni, csak a tulajdont.

Az alkuról kiszivárgott információ szerint az Egyesült Államok „szuverén ellenőrzést” kap a Grönland egyes részein fekvő katonai bázisokra – azaz azok amerikai területnek számítanak majd. Az USA így katonai, hírszerzési és kiképzési műveleteket folytathat és valószínűleg ritka földfémek kitermelését is megkezdheti.

Trump és a NATO is „nagyon produktívnak” nevezte az esti találkozót – bár Dánia, amelyet nem vontak be, nem adta áldását a tervre.

A hír ellenére Brüsszelben közölték, hogy csütörtökön megtartják az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóját, amelyet a grönlandi kérdés miatt hívtak össze. A tanácskozás egyik tervezett vezető témája az európai gazdasági „szuperfegyver” bevetése Washington ellen, ha az bevezetné a büntetővámjait. Trump elnök közlése szerint azonban ez nem történik meg.