Volodimir Zelenszkij aggódik, hogy Donald Trump Grönland-projektje eltereli a figyelmet az Ukrajna elleni, lassan négy éve tartó orosz invázióról.

Az európai fővárosokban a Trump által kilátásba helyezett, akár 25 százalékos – és ha beváltja a szavát – akkor „pusztító hatású” büntetővám a téma. Mindez egyelőre csak szóbeli fenyegetéseket váltott ki Brüsszel részéről, miközben a szembenállás feszültséget okoz a NATO-n belül.

Kijevnek nem jönne jól a nyugati szövetségesek közti megosztottság és Zelenszkij nyíltan ki is mondta, miért. „Aggódom, hogy lankad a teljes körű háborúra irányuló figyelem” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy

nem szabad „egyenlőségjelet” vonni Grönland esetleges kooptálása és az ukrajnai konfliktus közé.

„A mi háborúnk teljes körű, konkrét agresszorral, konkrét áldozatokkal” – mondta és „diplomáciára” sürgette az utóbbi időben egyre inkább az erő nyelvén beszélő Washingtont.

Grönland kapcsán érezhetően igyekezett jelezni európai támogatói felé, hogy egyetért velük, de ezt azért úgy fejezte ki, hogy lehetőleg ne dühítse fel a Fehér Ház urát.

„Grönland kapcsán, hangsúlyoznám, hogy személy szerint tisztelem Dániát, szuverenitását és területi egységét. Nagyon, nagyon szeretném, ha Amerika meghallgatná Európát, diplomáciai formátumban. Szerintem ez bekövetkezik és nem lesz semmilyen nagy fenyegetés” – mondta.

Egy ukrán parlamenti képviselő és az orosz média szerint közben Zelenszkij azért törölte tervezett davosi látogatását, mert kútba esett a Trumppal tervezett találkozó. „Tudják miért nem ment a nagyhatalmú Svájcba?” – tette fel a kérdést az elnököt gúnynéven említő Olekszij Goncsarenko. „Azért, mert lemondták a Trumppal való találkozót. Nem írnak alá semmit” – állt Telegram-bejegyzésében.

Az Axios amerikai portál szerint az ukrán elnök értésre adta:

csak akkor utazik, ha sikerül tető alá hozni Trumppal egy találkozót, hogy aláírják az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szóló tervet.

Mindenesetre Zelenszkij úgy magyarázta a döntését, hogy „Ukrajnát választja” és otthon marad az ország energetikai hálózatát sújtó orosz légicsapások közepette. Keddre virradó éjszaka 335 ezer kijevi otthonban állt le az áramellátás a hajnali orosz támadások nyomán, amelyekben az ukránok szerint több, mint 330 drónt és 33 rakétát vetettek be.

Az ukrán sajtó szerint a fogcsikorgató fagy idején az oroszok az atomerőműveket kiszolgáló alállomásokat támadtak, ami nyomán 6000 kijevi otthon maradt fűtés nélkül. Az egyre inkább a túlterhelésre játszó orosz támadások közben növelik a légvédelmi kiadásokat. A mostani támadás elhárítása során például 80 millió eurónyi védelmi eszközt használtak el. „Nem nekünk van kevesebb rakétánk, hanem az oroszok használnak többet” – fogalmazott sajátosan az ukrán elnök, aki ezért a külföld által nyújtott hadianyag-szállítások fokozását sürgette.