Donald Trump amerikai elnök saját közösségi médiumában jelentette be, hogy katonái elfogták az általa „drogbárónak” titulált Nicolas Maduro venezuelai elnököt és a feleségét. Helyi idő szerint szombat hajnalban gyorsan követték egymást az események, miután először robbanások sorozata rázta meg a venezuelai fővárost.

Az amerikaiak egy ideig nem ismerték el hivatalosan, hogy ők bombázták a latin-amerikai országot.

VENEZUELA FALLING: INVASION CONFIRMED

President Trump ordered strikes on sites inside Venezuela including military facilities, U.S. officials

High-Value Targets Hit:

- Reuters reports American ground forces have landed in Caracas
- Minister of Defense: His personal residence… pic.twitter.com/AdoMvfUHP4

— BuBBliK (@k1rallik) January 3, 2026

Később Trump elnök azonban már „ragyogó műveletnek” nevezte azt az amerikai akciót, amelynek során a légicsapásokat követően „őrizetbe vették” Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét. Trump közlése szerint a két vezetőt elfogásuk után elszállították az országból.

Az eset hasonlít ahhoz, ahogy 1989-ben az Egyesült Államok megtámadta Panamát. Akkor, a szintén bűncselekményekkel vádolt helyi vezetőt, Manuel Noriega tábornokot közel két hét múlva fogták el, majd az Egyesült Államokba vitték, elítélték és bebörtönözték.

Trump büszke az akcióra

Trump a mostani akcióról szóló bejegyzésében azt írta: az Egyesült Államok nagyszabású csapást hajtott végre Venezuela és annak vezetője ellen, az akciót amerikai bűnüldöző szervekkel együttműködésben hajtották végre, a részletekről pedig később tájékoztatnak. Trump egyúttal bejelentette, hogy a történtekről sajtótájékoztatót tart floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban.

Később az elnök a New York Timesnak adott telefonos interjút. Ebben azt mondta: a műveletet „kiválóan tervezték meg” és dicsérte az akcióban részt vevő katonákat.

Arra a kérdésre, hogy kért-e felhatalmazást a Kongresszustól egy másik ország megtámadására, nem adott egyértelmű választ, azt mondta, erre a sajtótájékoztatón tér majd vissza.

A bejelentést megelőzően szemtanúk legalább hét robbanásról számoltak be Caracasban az éjszaka folyamán. Felvételeken füst emelkedett a város fölé, miközben a venezuelai kormány rendkívüli állapotot hirdetett. A hatóságok szerint nemcsak a fővárost, hanem Miranda, Aragua és La Guaira régiókat is csapások érték.

Több hónapos nyomásgyakorlás előzte meg

Az amerikai bombázás hónapok óta tartó fenyegetések után indult meg. Donald Trump többször figyelmeztette Venezuelát, hogy lépéseket tesz, ha az ország nem állítja meg az Egyesült Államok felé tartó kábítószer-csempész hajókat – amelyeket szerinte a rendszerhez kötődő emberek üzemeltettek.

Washington korábban „narkoterrorista állam” vezetőjeként bélyegezte meg Madurót. A csónakok elleni – néha kivégzésekkel feléről – rakétacsapások után az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban haditengerészeti erőket vont össze és venezuelai olajat szállító hajókat állított meg erővel és foglalt le.

Mindössze két nappal a támadás előtt Maduro még arról beszélt, hogy megállapodást kötne Donald Trumppal. Egy ilyen egyezség akár a hatalomból való távozását jelentett volna, továbbá mentességet a felelősségre vonás alól, sőt akár hozzáférést engedtek volna az amerikaiaknak a világ legnagyobb olajtartalékához, amely Venezuelában található. Az alku azonban elmaradt.

Az amerikai tisztviselők legfrissebb közlése szerint Madurót szombat hajnalban az amerikai hadsereg elit különleges egysége, a Delta Force fogta el.

Ugyanez az alakulat korábban az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Baghdadi elleni akcióban is részt vett.

Moszkva gyorsan megbírálta Trumpot

A venezuelai vezetés dühösen reagált. Vladimir Padrino López védelmi miniszter közölte: Venezuela ellenáll minden külföldi katonai intervenciónak. Azt állította, hogy az amerikai csapások civil területeket is értek, és a hatóságok jelenleg a halottak és sebesültek számát mérik fel. Szavai szerint az ország „a legsúlyosabb megaláztatást” szenvedte el története során.

A támadást gyorsan elítélte a Venezuelával baráti viszonyt ápoló Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov – aki „elfogadhatatlannak és illegálisnak” nevezte az amerikai szankciókat és a rezsimváltást célzó amerikai lépéseket. Ahogy fogalmazott: „kategorikusan elfogadhatatlan egy szuverén ország elleni katonai erővel való kényszerítés”.

Oroszország azonban hasonló indokokkal és módon lépett fel Ukrajna ellen 2022-ben: először a határon történő csapatösszevonásokkal próbált kényszert alkalmazni, majd meghirdette azt a célt, hogy le kell váltani „a kijevi rezsimet” és végül – többek között a az ukrán főváros elleni légicsapásokkal - megindította az inváziót.

Az amerikai akció feszültséget kelt Moszkva és az ukrajnai területi követeléseit támogató vagy legalábbis elfogadó Trump-kormányzat között. Washington hónapok óta győzködi Zelenszkij, ukrán elnököt, hogy fogadja el a "területcserét" egy békealku fejében.