A hétfői tüntetés este hat órakor kezdődött Pozsonyban, civil szervezők kezdeményezésére. A demonstrációt az váltotta ki, hogy a kormánykoalíció az utolsó parlamenti tárgyalási napon több, vitatott módosítást is beépített a Büntető Törvénykönyvbe. Az elfogadott törvény jelentősen korlátozza az együttműködő vádlottak vallomásainak felhasználását, valamint szankcionálja a külföldről finanszírozott politikai kampányokat, ami civilek szerint akár társadalmi mozgósító akciókat is érinthet.

A szlovákiai magyarokat azonban leginkább az a passzus érinti, amely börtönnel bünteti a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

A hétfői tüntetés szervezői szerint a mostani helyzetben különösen fontos, hogy a kisebbségek hangja is hallható legyen. Úgy fogalmaztak, hogy Robert Fico miniszterelnök szándékosan hergeli az ellenzéket, különösen a Progresszív Szlovákiát, és nem riad vissza a magyarellenes hangulatkeltéstől sem.

Magyar párt is tüntet

Kedden, szintén este hat órakor, a pozsonyi Szabadság téren már az ellenzéki pártok szerveznek demonstrációt. Ehhez a tüntetéshez csatlakozik a Magyar Szövetség is. Ez az első alkalom, hogy a szlovákiai magyar párt bekapcsolódik a Fico-kormány elleni tüntetéssorozatba. A párt elnöke, Gubík László is felszólal az eseményen. A Magyar Szövetség hangsúlyozta: nem szervezőként vesznek részt, pártlogó nem lesz a színpadon, de fontosnak tartják, hogy magyar politikus is megszólaljon a kérdésben.

Gubík László korábban azt mondta: a párt elsősorban Peter Pellegrini államfő vétójára számít, ugyanakkor alkotmányossági vizsgálatot is kezdeményeznek, és az ügyet nemzetközi fórumok elé viszik. Szerinte a szlovákiai magyaroknak nem lehetnek illúzióik, a parlament ugyanis egy elnöki vétó után is újra elfogadja majd a vitatott jogszabályt.

Robert Fico hajthatatlan

Robert Fico miniszterelnök ezzel szemben nyíltan kiáll a módosítás mellett. A közrádió hétvégi műsorában kijelentette: a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik, és megkérdőjelezésük szerinte egy szinten van a holokauszt tagadásával. A kormányfő nem tagadta, hogy a törvénymódosítás a Progresszív Szlovákia komáromi határozatára adott reakció volt, amely a kollektív bűnösségen alapuló földelkobzások leállítását sürgette.

A vita hátterében az áll, hogy

a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ma is végez földelkobzásokat, gyakran nagy értékű ingatlanok esetében.

Több alkalommal előfordult, hogy évtizedekkel ezelőtti konfiskációs határozatok alapján névrokonoktól is földet vettek el. A most elfogadott jogszabály amellett, hogy történelmi kérdéseket vet fel, aktuális jogbiztonsági és kisebbségi aggályokat is érint. Ezek miatt vonulnak utcára civilek és politikai pártok is Pozsonyban, két egymást követő napon.

(A nyitókép egy korábbi kormányellenes tüntetésen készült.)