„Ön gunyoros mémeket posztolt az amerikai elnökről, esetleg dühös véleményt fogalmazott meg a gázai vagy az ukrajnai háborúhoz való washingtoni hozzáállásról?” – Mindez a jövőben problémát okozhat, ha turistaként készül az Egyesült Államokba.

A Trump-kormányzat arra készül, hogy az úgynevezett vízummentes országokból érkező utazóknak akár öt évre visszamenőleg kötelezően meg kell adniuk minden közösségimédia-profiljukat.

Washington szerint ez a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrését szolgálja, a kritikusok szerint viszont példátlan adatgyűjtést és komoly szólásszabadságbeli aggályokat jelentene.

A lépés nyomán ismeretlen számú futballszurkoló járhat úgy, hogy nem lehet jelen az amerikai rendezésű világbajnokság eseményein.

A javaslatot az amerikai Vám- és Határvédelmi Hivatal, a CBP jelentette be. E szerint a vízummentes beutazást használó utasoknak – vagyis az ESTA-rendszeren keresztül belépőknek – öt évre visszamenőleg meg kellene adniuk minden közösségimédia-felhasználónevüket.

A szigorítás a Donald Trump által idén januárban aláírt 14 161-es elnöki rendelet végrehajtása: ennek célja, hogy a hatóságok jóval részletesebben vizsgálhassák a belépni szándékozó külföldieket.

A vízummentesség jelenleg 42 országra vonatkozik, köztük Magyarországra, az Egyesült Királyságra, Németországra, Japánra, Izraelre, Dél-Koreára és Ausztráliára. Az ESTA eddig automatikusan, nagyrészt gépi ellenőrzés alapján adott ki utazási engedélyt, mindössze néhány alapadat beszolgáltatása után. Bár 2016 óta szerepelt egy opcionális kérdés a közösségimédia-fiókokról, most ezt kötelezővé tehetik.

A tervezet szerint a látogatóknak nem kell kiadniuk jelszavaikat, de az amerikai hatóság átnézheti a profiljaikon nyilvánosan elérhető tartalmakat. Emellett az ESTA-kérdőív bővülne:

minden korábbi telefonszámot és öt-tíz évre visszamenő e-mailcímet is bekérnének, sőt, a jövőben biometrikus adatokat is hozzáadhatnak a követelményekhez.

Jogvédők szerint ez már most is jóval túlmutat a szükséges ellenőrzésen. Caroline DeCell, a Columbia Egyetem munkatársa úgy fogalmazott: a módosítás „jelentős” magánszférabeli kockázatokat jelent, és megfosztaná a felhasználókat attól a fajta online névtelenségtől, amelyet a közösségimédia-platformok ma is lehetővé tesznek.

Ha pedig az amerikai bevándorlási hivatal javaslata is életbe lép – amely a teljes bevándorlási folyamatra, sőt az állampolgársági kérelmekre is kiterjesztené a szabályt –, akkor gyakorlatilag minden, Amerikába utazó vagy ott tartózkodó külföldi tartós közösségimédia-megfigyelés alá kerülhetne.

A bírálók szerint ez kihat a szólásszabadságra: sokan óvatosabbá válhatnak az online véleménynyilvánításban, vagy akár el is rettentheti őket az utazástól a széleskörű adatgyűjtés. Az amerikai külügyminisztérium válasza erre ugyanakkor az: „az amerikai vízum kiváltság, nem jog”.