Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Peter Pellegrini szlovák elnök felszólal az ENSZ Közgyűlésének a jövőről szóló csúcstalálkozóján a világszervezet New York-i székházában 2024. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Sarah Yenesel

Börtön jár Szlovákiában a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért

A szlovák parlament csütörtök este gyorsított eljárásban elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely hat hónapig terjedő letöltendő börtönnel sújtaná azokat, akik „megkérdőjelezik a második világháború utáni viszonyok rendezését”. A kormánykoalíció szerint ez a Beneš-dekrétumokra is vonatkozik, vagyis büntethető lenne, ha valaki kétségbe vonja a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dokumentumokat.

A javaslatot 76 igen és 60 nem szavazattal fogadták el. A voksolás közben heves indulatok törtek ki, az ellenzék sípolással tiltakozott. A szavazást a karzatról figyelte Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki korábban egy mesterséges intelligenciával készült képet is megosztott arról, ahogy bilincsben vezetik el – „hamarosan ez következik” felirattal.

A törvényjavaslatot a kormányzó Smer és a Hlas három képviselője terjesztette be. A lépés közvetlen előzménye az ellenzéki Progresszív Szlovákia komáromi határozata volt, amely a közelmúltban felhívta a figyelmet arra: a Beneš-dekrétumoknak ma már csupán „halott jogként” kellene szerepelniük, és nem szolgálhatnának új jogi döntések alapjául.

Ennek ellenére az állami szervek több esetben még ma is a negyvenes években kiadott vagyonelkobzási határozatokra hivatkozva próbálnak földeket állami tulajdonba venni – gyakran nagyon értékes birtokokat, akár százezer vagy több százezer euró értékben. Előfordult, hogy egyetlen egykori konfiskációs dokumentum alapján az illető névrokonainak földjeit is elvették.

Az ellenzéki pártok rendkívül veszélyesnek tartják a törvénymódosítást. A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka „alkotmányellenes ostobaságnak” nevezte a javaslatot, és bejelentette: felszólítják az államfőt a vétóra, ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz is fordulnak. Szerinte a kormány a saját botrányairól akarja elterelni a figyelmet, miközben „autoriter módon gyengíti a jogállamot”.

A Progresszív Szlovákia frakcióvezetője, Martin Dubéci úgy fogalmazott: a módosítás „példátlan támadás a magyar közösség ellen”, amely szerinte hungarofób hangulatot kelt, és visszaviszi az országot a nacionalista retorikához.

A szintén ellenzéki Szabadság és Szolidaritás képviselője, Ondrej Dostál arra figyelmeztetett: a koalíció szándéka szerint akár az is büntethető lenne, ha valaki annyit mond, hogy ma, 80 évvel a háború után, nem szabadna vagyonokat elkobozni kollektív bűnösségi elv alapján.

A törvénymódosítás az államfő aláírásával léphet hatályba. Ha ez megtörténik, a büntetőjogi következmények szinte azonnal életbe léphetnek. Az ellenzéki pártok azonban jelezték: minden rendelkezésre álló jogi eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazhatóvá váljon.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×