A javaslatot 76 igen és 60 nem szavazattal fogadták el. A voksolás közben heves indulatok törtek ki, az ellenzék sípolással tiltakozott. A szavazást a karzatról figyelte Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki korábban egy mesterséges intelligenciával készült képet is megosztott arról, ahogy bilincsben vezetik el – „hamarosan ez következik” felirattal.

A törvényjavaslatot a kormányzó Smer és a Hlas három képviselője terjesztette be. A lépés közvetlen előzménye az ellenzéki Progresszív Szlovákia komáromi határozata volt, amely a közelmúltban felhívta a figyelmet arra: a Beneš-dekrétumoknak ma már csupán „halott jogként” kellene szerepelniük, és nem szolgálhatnának új jogi döntések alapjául.

Ennek ellenére az állami szervek több esetben még ma is a negyvenes években kiadott vagyonelkobzási határozatokra hivatkozva próbálnak földeket állami tulajdonba venni – gyakran nagyon értékes birtokokat, akár százezer vagy több százezer euró értékben. Előfordult, hogy egyetlen egykori konfiskációs dokumentum alapján az illető névrokonainak földjeit is elvették.

Az ellenzéki pártok rendkívül veszélyesnek tartják a törvénymódosítást. A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka „alkotmányellenes ostobaságnak” nevezte a javaslatot, és bejelentette: felszólítják az államfőt a vétóra, ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz is fordulnak. Szerinte a kormány a saját botrányairól akarja elterelni a figyelmet, miközben „autoriter módon gyengíti a jogállamot”.

A Progresszív Szlovákia frakcióvezetője, Martin Dubéci úgy fogalmazott: a módosítás „példátlan támadás a magyar közösség ellen”, amely szerinte hungarofób hangulatot kelt, és visszaviszi az országot a nacionalista retorikához.

A szintén ellenzéki Szabadság és Szolidaritás képviselője, Ondrej Dostál arra figyelmeztetett: a koalíció szándéka szerint akár az is büntethető lenne, ha valaki annyit mond, hogy ma, 80 évvel a háború után, nem szabadna vagyonokat elkobozni kollektív bűnösségi elv alapján.

A törvénymódosítás az államfő aláírásával léphet hatályba. Ha ez megtörténik, a büntetőjogi következmények szinte azonnal életbe léphetnek. Az ellenzéki pártok azonban jelezték: minden rendelkezésre álló jogi eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazhatóvá váljon.