Az Európai Unió kétségbe vonja, hogy Kína valóban feloldotta-e a fontos uniós iparágakra – például az elektronikai ágazatra, a zöldenergia termelésre, az elektromos kocsik gyártására és az ukrajnai háború miatt fontossá vált védelmi ágazatra - kiható, korábbi exportkorlátozásokat.

A múlt hét végén az Fehér Ház közleményben tudatta: Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóján Peking vállalta, hogy általános exportengedélyeket ad ki a ritkaföldfémekre, továbbá a galliumra, a germániumra, az antimonra és a grafitra is – vagyis lényegében megszünteti a 2022 és 2025 között bevezetett korlátozásokat.

Washington szerint ez „a gyakorlatban a kínai exportkontroll eltörlését” jelenti – csakhogy Brüsszel szerint ez nem ilyen egyértelmű. Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Olof Gill uniós kereskedelmi szóvivő elismerte, hogy a kínai döntés „formálisan” az egész világra kiterjedhet, de az áprilisi korlátozások továbbra is érvényben vannak.

A helyzetet bonyolítja, hogy múlt pénteken Peking és Brüsszel között újabb, eredménytelen tárgyalást tartott a ritkaföldfémek ügyében.

Közben az Unió technológiai ügyekért felelős biztosa, Henna Virkkunen is találkozott a holland Nexperia cég vezetőivel. A chipgyártó körül hónapok óta diplomáciai vita dúl, miután a holland kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag állami felügyelet alá vonta a céget. A válasz részeként október 4-én megtiltották, hogy a kínai Nexperia-gyár kész termékeket és komponenseket vigyen ki külföldre. November 1-én a kínaiak részben, de nem teljesen feloldották a tilalmat.

Washington szerint a kínai tulajdonosok Európából Kínába akarták áthelyezni a gyártást, ami az uniós autóipart is veszélyeztetheti.

A Nexperia körüli konfliktus az egyik kényes pontja az EU és Kína között zajló technológiai versenynek, amely most új lendületet kaphatott a Trump–Hszi megállapodás után. A Fehér Ház szerint Kína ígéretet tett arra, hogy biztosítja a chipgyártás újraindítását, és lehetővé teszi, hogy a vállalat kínai üzemeiből ismét Európába és más térségekbe kerüljenek az alkatrészek.

Brüsszel azonban mindezt óvatosan fogadja. A Bizottság egyelőre nem kívánta megerősíteni, hogy az uniós tárgyalók tudtak-e a dél-koreai Buszanban született amerikai–kínai alku részleteiről. Olof Gill szóvivő újságírói kérdésre csak annyit mondott: „A lényeg, hogy elérjük a célunkat: a stabil és megbízható nyersanyag-ellátást Kínából az EU-ba.”

A ritkaföldfémek a modern ipar egyik legértékesebb nyersanyagai – nélkülük nincsenek akkumulátorok, félvezetők, vagy épp elektromos járművek. Ezért Brüsszel attól tart, hogy ha a kínai exportnyitás valóban csak Washington felé érvényes, akkor az Európai Unió ismét kimaradhat a nagyhatalmi alku előnyeiből.