Infostart.hu
eur:
362.36
usd:
316.85
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
engineer working on checking equipment in solar power plant on the roof, Solar energy technology concept  and The energy concept of the universe and galaxies
Nyitókép: Pramote Polyamate/Getty Images

Kongatják a vészharangot – újabb gigantikus áramszünet fenyeget

Ismét sötétség fenyegeti Spanyolországot – már amennyiben éjszaka üt be a baj. A legnagyobb energia-szolgáltató szerint a napelemekből betáplált áram ingadozásai miatt bármikor újabb, az áprilisihoz hasonló tömeges áramszünetek jöhetnek.

Spanyolországban továbbra is gondokat okozhat a „nettó zéró” cél forszírozott ütemben való teljesítése – azaz, a nulla-emissziós energiatermelés álma. A spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica arra figyelmeztetett: hogy az országot újra áramszünetek fenyegetik.

Ez mindössze néhány hónappal azután hangzott el, hogy

áprilisban milliók maradtak áram nélkül az Ibériai-félszigeten.

A cég gyors változtatásokat sürget a hálózat működtetésében, miután egy friss jelentés szerint a napelemek okozta feszültségingadozások veszélyeztetik az ellátás biztonságát.

Az európai áram-hálózatokat összefogó szervezet, az Entsoe anyaga szerint az áprilisi leállások egy láncreakció eredményei voltak: több dél-spanyolországi nap- és szélerőmű hirtelen, szinte egy időben vált le a hálózatról, ami perceken belül országos zavart okozott.

A rendszer összeomlásával hoznak összefüggésbe legkevesebb öt halálesetet,

miközben az üzemzavar világszerte ráirányította a figyelmet Spanyolország megújuló energiaforrásokra épülő energiapolitikájára – pontosabban arra, hogy túlzottan a napenergiára támaszkodik az energiatermelésben.

A Pedro Sánchez vezette szocialista kormány azonban továbbra is tagadja, hogy a megújuló energia lenne a hibás és azzal magyarázkodik, hogy a rosszul megtervezett hálózat volt az ok. Közben az Entsoe is megerősítette: a problémát elsősorban az okozta, hogy a napenergia-telepek másképp működnek, mint a hagyományos erőművek, és hirtelen feszültségváltozásokra hajlamosak.

A spanyol piacfelügyeleti hatóság (NCMC) a héten rendkívüli intézkedéseket javasolt, érvelése szerint azért, mert „elterjedtek a feszültséget nagyobb ugrásokkal és nem fokozatosan változtató napenergia-telepek”. A tetőkre szerelt napelemek miatt az otthonok és vállalkozások napsütés idején kevesebb áramot vonnak ki az országos hálózatból, viszont például a hirtelen megjelenő felhők miatt, gyorsan több áramot igényelhetnek.

A felügyelőszerv úgy véli, hogy szigorítani kell a feszültség-szabályozás és az áramszolgáltatás határértékeit, hogy a hirtelen ingadozások ne érjék felkészületlenül a szolgáltatókat. Az új szabályokat ötnapos konzultáció után vezetnék be, egyelőre harminc napra.

A történteket Nagy-Britanniában is élénk érdeklődés kíséri, mivel politikai vita folyik az úgynevezett „nettó zéró” célról

– amelyet például teljesen elvet a népszerűségében a kormánypártot immár megelőző radiális jobboldali erő, a Reform Párt. A brit Nemzeti Energia Rendszerirányító szerint az országot nem fenyegeti az ibériaihoz hasonló áramszünet, mert az áram-előállítóknak már most kötelező részt venniük a feszültségszabályozásban.

Ennek ellenére a spanyol eset ismét vitát indított arról, hogy a „zöldítés” tempója nem veszélyezteti-e az ellátásbiztonságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Bár jelenleg nagyjából járható a Hormuzi-szoros, mégis a lezárásával kapcsolatos félelmek mozgatják továbbra is az olaj árát. A térségben már március óta jelentősen visszaesett a hajóforgalom. De vajon mi mozgatja most leginkább a piacot: a ténylegesen kieső olajmennyiség, vagy az a kockázat, hogy a Hormuzi-szoroson bármikor újabb zavar keletkezhet? A lehetséges forgatókönyvekről Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője beszélt az InfoRádióban.

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Élet a 7 százalékos állampapírok után – Mutatunk egy kézenfekvő befektetést!

Élet a 7 százalékos állampapírok után – Mutatunk egy kézenfekvő befektetést!

Az állampapírhozamok visszaesésével egyre több befektető keresi a magas, rendszeres kifizetést kínáló alternatívákat. Van egy szegmens, ahol a 7 százalék feletti hozam egyáltalán nem kirívó, ráadásul a magas kifizetések mellé most rendkívül erős működési környezet társul, ami a profitabilitást és a további kifizetések fenntarthatóságát is támogathatja. Megnéztük, hol lehet most az állampapíron túl vonzó hozamot találni, és milyen kockázatokkal kell számolni. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×