Mint arról az Infostart is beszámolt, április 28-án áramszünet sújtotta a teljes Ibériai-félszigetet. A gigantikus áramkimaradás mintegy 60 millió embert érintett. A kialakult helyzet egész Európát, sőt talán a világot is megrengette, és olyan kérdéseket vetett fel, amikkel eddig csak szakmai szinten foglalkoztak.

"Három elmélet is volt, amellyel az Ibériai-félszigetet ért sokkot magyarázták: először egy kibertámadásra gyanakodtak, ezt azonban hamar kizárták. Utána körülbelül egy napig élt az az elmélet, hogy egy rendkívüli időjárási anomália okozott problémát a hálózaton, de a spanyol meteorológiai szolgálat ezt is cáfolta. Azóta a különböző hivatalos közleményekből, megszólalásokból annyit tudni, hogy vélhetően Dél-Spanyolországban történt termelőkapacitás-kiesés, ez lehetett a kiváltó ok" - mondta az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője.

A szakértő szerint a másik fontos kérdés: mi az oka annak, hogy egy ilyen sokkhatás ennyire széleskörű problémát okozhat itt, az európai energiapiacon és az Ibériai-félszigeten? A szakmai álláspontok egyelőre egy irányba mutatnak: afelé, hogy főként

a spanyol rendszerben nagyon magas az időjárásfüggő megújuló termelők aránya, aminek következtében alacsony a hálózat rugalmassága,

és emiatt tudott a kiváltó ok - legyen az bármi is - ilyen nagy gondot okozni.

A "gördülő áramszünet" felvetése kapcsán Hortay Olivér elmagyarázta: az Európai Unió villamosenergia-rendszere erősen integrált, szorosan kapcsolódnak a tagállamok hálózatai, és amikor az egyik országban probléma merül fel, az máshová is átterjedhet. Így történhetett Portugáliában is, ahol talán még nagyobb volt a baj, mint Spanyolországban, ugyanis előbbi nagyon nagy mennyiségű energiát importál az utóbbiból az időszakok többségében, sőt még Dél-Franciaországra is átterjedt a kimaradás egy rövid időre. Bár az is igaz, hogy hétfőn Franciaország már tudott villamosenergiát exportálni Spanyolországba - jegyezte meg az üzletágvezető.

Hortay Olivér szerint ez az eset számos olyan kérdést előtérbe tolt, amikkel eddig csak "a szakma" foglalkozott. Ezek közül az egyik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások aránya; a történtek szerinte rámutattak, hogy ha az EU nagyon gyorsan szeretné zöldíteni a villamosenergia-rendszerét és a lehető legmagasabb arányban biztosítani ezek arányát, az bizony hozhat magával ellátásbiztonsági problémákat abban az esetben, ha nem ügyelnek mellette a megfelelő mennyiségű rugalmas kapacitás beépítésére.

"A másik kérdéskör pedig a szoros integráció, vagyis hogy ez előnyös vagy inkább hátrányos a tagállamok szempontjából" - folytatta a szakértő. Ebben az esetben is az egyik országban jelentkező probléma a szomszédoknál is gondot okozott, de utána pont az integráció miatt tudta Franciaország segíteni a spanyol rendszert.

Portugália azóta villamosenergia-kereskedelem szempontjából lezárta a határait, és a hivatalos nyilatkozatok szerint ez egészen addig így is marad, amíg ki nem derül, hogy pontosan mi okozta a helyzetet, illetve nincs megnyugtató válasz arra nézve, hogy legközelebb nem alakul majd így.

A megújuló energiaforrásokat azóta sok politikai támadás érte, de sokan a védelmére is keltek. A spanyol környezetvédelmi miniszter például nyilvánosan kijelentette, hogy senki se merje bírálni ezek arányát az energiamixben. Hortay Olivér azonban ezt a hozzáállást igen károsnak tartja, és szerinte érdemes hozzátenni, hogy a problémáért részben épp az EU energiaszektorának átpolitizálódása a felelős. Véleménye szerint szakmailag nehezen indokolható az EU azon célkitűzése, hogy a közösség mielőbb építse le a még működőképes hagyományos, szabályozható erőművi kapacitását, és megújulókkal pótolja azt. Mint mondta, ezek politikai célkitűzések, és bár szakmai részről senki sem az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat mint technológiát támadja, pusztán arra világítanak rá nagyon sokan a nemzetközi térben, hogy a tagállamokra ráerőszakolt erőltetett menet az átállásban túlzó, és ellátásbiztonsági következményei lehetnek.

Hortay Olivér leszögezte: nincsenek jó vagy rossz technológiák, ezeknek a kombinációjából kell egy olyan energiamixet "kikeverni", ami a lehető legbiztonságosabb, legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb rendszereket képes biztosítani.

Ebben ugyanúgy helye van az időjárásfüggő megújuló forrásoknak, mint az alaperőműveknek vagy a hagyományos, szabályozható erőműveknek.

Nincsenek jó és rossz technológiák, csak technológiák vannak, és ezeknek a technológiáknak a mixéből kell kikeverni azt az energiapolitikai receptet, ami a lehető legbiztonságosabb, legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb rendszereket képes biztosítani, és ebben ugyanúgy helye van az időjárásfüggő megújulóknak, mint az alaperőműveknek vagy a hagyományos szabályozható erőműveknek.

Egyéni felhasználók szintén sok minden viszont nem tehető, "korlátozott a mozgástér".