Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Rejtélyes radikálisok akarják totálisan megbénítani Franciaországot

Egy héten belül totálisan meg akarja bénítani Franciaországot egy alulról építkező és rejtélyes mozgalom. Közösségi médiás felhívások a fogyasztás és a munka leállítására szólítanak fel a kormány takarékossági tervei miatt. A kabinet szerint viszont a tönk szélére került a költségvetés.

A franciáknál nagy hagyományuk van a tüntetéseknek, tiltakozásoknak, amelyek gyakran erőszakosabbak a más nyugat-európai országokban megszokottaknál. A nyitóképünkön például a nagy 2023-as párizsi tiltakozások látszanak, amikor a nyugdíjrendszer reformja ellen tünttetek. Most valami hasonlóra készülnek rejtélyes ismeretlenek.

„Bloquouns tout”, azaz „Zárjunk le mindent!” Ezt a Franciaország szeptember 10-től kezdődő totális blokádjára felszólító tiltakozást egy körülbelül húszfős civil csoport szervezi, amely szerintük független pártoktól és szakszervezetektől. Az interneten gyorsan lendületet kapott a felhívás, fordításban olyan hashtagekkel, mint 2025. szeptember 10. Ezekkel már több millióan találkoztak a TikTokon, a Facebookon és a Telegramon.

A felháborodás közvetlen kiváltó oka Francois Bayrou kormányfő 2026-ra tervezett költségvetése, amely 43,8 milliárd eurós megszorítást irányoz elő.

A legnagyobb vitát két nemzeti ünnep eltörlése, a nyugdíjak befagyasztása és az egészségügyre szánt források ötmilliárd eurós csökkentése váltotta ki.

A kormány szerint ugyanakkor vészesen dagad az állam költségvetési hiánya, a pénzügyminiszter nemrég azt is felvetette: lehet, hogy IMF-mentőcsomagra lesz szükség – ami példátlan. Egy hasonló próbálkozással már elbukott korábban a mindössze 90 napig kormányzó Michel Barnier.

A szerveződő radikális tiltakozás közepette a politikai helyzet is gyorsan változik: szeptember 8-án bizalmi szavazás vár Bayrou kormányára, amelyet, elődjéhez hasonlóan, szinte biztosan elveszít. Ha pedig bukik a kabinet, a tiltakozás akár még nagyobb lendületet is kaphat. Ahogy történészek fogalmaztak: „Ha a kormány megbukik, az emberek úgy érezhetik, hogy az utcán kell politizálni.”

A mozgalom követelései között szerepel a nagy láncok, az Auchan, az Amazon és a Carrefour bojkottja, a közszolgáltatásokba való masszív állami befektetések, az állásleépítések leállítása és a szabadnapok megőrzése. Az ellenállás formái között említik

az üzletek mellett a nagyobb bankok bojkottját, a hivatalok békés elfoglalását és a fogyasztás teljes megtagadását: „Nem vásárolunk, nem dolgozunk, otthon tartjuk a gyerekeinket – egyetlen erőnk a teljes bojkott.”

A tiltakozás hangneme sokaknak a 2018-as sárgamellényes mozgalmat idézi, amely szintén közösségi oldalakon indult, és széles társadalmi elégedetlenséget fejezett ki.

Ugyanakkor a „Blokkoljunk mindent” szlogent – a kezdeti szélsőjobbos támogatás után – főként baloldali szavazók támogatják: egy augusztusi felmérés szerint a résztvevők 69 százaléka a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártjára szavazott a legutóbbi elnökválasztáson.

Egy felmérés szerint a mozgalom tagjai a sárgamellényesekkel szemben kevésbé foglalkoznak a gazdasági nehézségekkel és inkább „a kollektív érdekek erősen politizált kifejezésére törekszenek”.

A szakszervezetek viszont távolságot tartanak: a legnagyobb érdekképviseletek közül csak a radikális CGT állt a kezdeményezés mellé, míg a többi inkább szeptember 18-ra hirdetett sztrájkot.

Szeptember 10. tehát komoly erőpróba lesz: sikerül-e valóban megbénítani Franciaországot – vagy a tiltakozás megmarad a digitális térben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×