Donald Trump magabiztos volt az alaszkai csúcs és a washingtoni tárgyalások után: arról beszélt, hogy hamarosan szemtől szemben ülhet le egymással az orosz és az ukrán elnök. Most azonban úgy tűnik, Putyin halogat. Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanis közölte, ehhez előbb részletes napirendet kell kidolgozni. Miért nem akarja Putyin a találkozót? Trump szerint azért, mert „egyszerűen nem szeretik egymást” Zelenszkijjel. „Nem tudom, hogy találkoznak-e, talán igen, talán nem” – mondja immár.

Az amerikai elnök elismerte, hogy csalódott a moszkvai vezető egymásnak ellentmondó szavai és tettei miatt. Mint – már nem először – elmondta, minden beszélgetésük jó hangulatban telik, majd „sajnos ismét bombák hullanak hullanak Kijevre”, amitől ő nagyon dühös lesz. Ugyanakkor továbbra is bízik abban, hogy békét lehet kötni. Washington részéről Trump biztonsági garanciákat ígért: a közvetlen katonai részvételt ugyan kizárta, de lebegette az amerikai légi támogatást és a NATO-val való koordinációt.

További részleteket hétfőn sem volt hajlandó elárulni, de annyit hozzátett: beszélt Putyinnal „a nukleáris fegyverek korlátozásáról”, különös tekintettel arra, hogy Kína néhány éven belül „beérheti őket”.

Mindeközben Ukrajnában egy másik fronton alakult ki bizonytalanság. Az ukránok attól tartanak, hogy elveszítik kezdeti előnyüket a drón-alapú hadviselésben. A Sky News riporterei bejutottak egy titkos dróngyárba, ahol önkéntesek részvételével született egy komoly hadiipari vállalkozás. Kezdetben havonta száz darabot szereltek össze, ma már ennek ezerszeresét, de ez sem elég. A gyártás helyszíne folyamatosan változik, mert az orosz légierő rendszeresen célba veszi a fegyverüzemeket.

A drónok között van, amelyik robbanóanyagot szállít, mások hat kilométer magasra emelkednek, hogy orosz kémdrónokat vagy akár repülőgépeket támadjanak. Az ukrán innováció azonban egyre nehezebben tartja a lépést:

Oroszország iráni és kínai segítséggel saját gyárakat épített, és naponta több száz támadódrónt vet be.

„A katonáinktól minden nap azt halljuk, hogy jobb, gyorsabb és magasabbra repülő drónok kellenek, mert az oroszoknak sok katonájuk és járművük van” – mondta a cég egyik munkatársa.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett: az oroszok növelték a darabszámot, Kijev viszont forráshiány miatt nem tudta felfuttatni a termelést. Az ukrán fejlesztők attól tartanak, hogy elvesztik a légi fölényt, és a Nyugat nem tesz eleget, hogy segítsen tartaniuk a frontot a drón-alapú hadviselésben. Az oroszok már továbbfejlesztették az iráni tervezésű Sahíd drónokat és előretörtek az üvegszálas kábel-vezérlésű, zavarás-biztos drónok gyártásában. Közben videókat tesznek közzé arról, hogyan veszik át az irányítást az ukrán drónok felett és vezetik azokat a földnek.

Napjainkban a harctéri támadások mintegy nyolcvan százalékát drónok útján indítják – aki ezen a téren előnyt szerez, az nemcsak ebben a háborúban, hanem a jövő konfliktusaiban is döntő fölénybe kerülhet. Drónok védik a Donbász még ukrán kézen lévő „erőd városait” – Kramatorszkot és Szlovjanszkot.

Trump elnök közben azt mondja, ha a két vezető végül mégsem ül tárgyalóasztalhoz, annak „nagyon komoly következményei” lehetnek Oroszország számára. A béke tehát továbbra is távoli, miközben az ukrán égen egyre hevesebb dróncsaták zajlanak.