Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Palesztin férfiak begyűjtik a repülőgépről ledobott humanitárius segélyt a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahba 2025. augusztus 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Abdel Karim Hana

Komoly felszólítást kapott a cseh kormány

Csehország legnagyobb humanitárius szervezetei felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját a Gázai övezettel kapcsolatban, egyértelműen ítélje el a nemzetközi humanitárius jog megsértését, és lépjen fel a helyi lakosság harmadik országokba történő kitelepítésének tervei ellen. Ezt a Cseh Vöröskereszt, az Ember a szükséghelyzetben és az Orvosok Határok Nélkül szervezet közösen írt levelében közölte.

A szervezetek hangsúlyozták, hogy Gázában rendszerszintű jogsértések történnek: a katonai műveletek során civilek vesztik életüket, az ellátás és a segélyek igazságos elosztásának rendszere összeomlott, az élelmiszerosztást lövöldözés kíséri, a családokat pedig ismételten erőszakkal telepítik ki. Elmondásuk szerint a humanitárius segítségnyújtás jelenleg elégtelen.

A levélben emlékeztettek arra, hogy a cseh külpolitika értékalapú és jogi kötelezettségeken nyugszik. „A cseh kormány álláspontja, amely kerüli a fent leírt szenvedés okainak megnevezését, elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a deklarált értékeivel” – tették hozzá. Úgy vélik, a túlzott katonai műveletek, a civilekkel szembeni bánásmód, illetve a polgári infrastruktúra szisztematikus pusztításának elítélése nem jelent részrehajlást. „Ez az alapvető értékek védelmét jelenti, amelyekhez a Cseh Köztársaság régóta ragaszkodik” – írták.

Ezért felszólították a kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a Gázában történő nemzetközi humanitárius jogsértéseket,

beleértve az elkülönítés, az arányosság és a megelőző intézkedések elveinek megszegését, valamint utasítsa el a lakosság kényszerkitelepítésére vonatkozó terveket. Emellett azt kérik, hogy a kormány használja ki diplomáciai eszközeit annak érdekében, hogy a konfliktus mindkét fele tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot – ideértve a túszok szabadon bocsátását –, tartós tűzszünetet érjenek el, és biztosítsák a civilek védelmét.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter később az X közösségi oldalon közölte, hogy kedden telefonon beszélt jordániai kollégájával és a miniszterelnök-helyettes Ajman Szafadival. „Méltattam Jordánia szerepét a Közel-Keleten zajló békefolyamatban, beleértve az európai humanitárius segélyek Gáza lakosságához való eljuttatásában nyújtott segítséget” – ismertette a beszélgetés tartalmát a miniszter.

Csehország júliusban nem csatlakozott az Európai Bizottság és mintegy harminc ország – köztük Szlovákia – közös nyilatkozatához, amely a Gázai övezetben zajló háború azonnali befejezését sürgette, és elítélte „a civilek embertelen lemészárlását”, valamint a túszok fogva tartását. Petr Fiala cseh miniszterelnök akkor kijelentette, hogy ezt nem tartja hibának, és a cseh álláspont nem értékelhető pusztán annak alapján, hogy nem írta alá a dokumentumot. Hozzátette: Csehország nem huny szemet a Gázai övezetben uralkodó helyzet felett, és megjegyezte, hogy segít a palesztinoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×