Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Palesztin férfiak begyűjtik a repülőgépről ledobott humanitárius segélyt a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahba 2025. augusztus 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Abdel Karim Hana

Komoly felszólítást kapott a cseh kormány

Csehország legnagyobb humanitárius szervezetei felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját a Gázai övezettel kapcsolatban, egyértelműen ítélje el a nemzetközi humanitárius jog megsértését, és lépjen fel a helyi lakosság harmadik országokba történő kitelepítésének tervei ellen. Ezt a Cseh Vöröskereszt, az Ember a szükséghelyzetben és az Orvosok Határok Nélkül szervezet közösen írt levelében közölte.

A szervezetek hangsúlyozták, hogy Gázában rendszerszintű jogsértések történnek: a katonai műveletek során civilek vesztik életüket, az ellátás és a segélyek igazságos elosztásának rendszere összeomlott, az élelmiszerosztást lövöldözés kíséri, a családokat pedig ismételten erőszakkal telepítik ki. Elmondásuk szerint a humanitárius segítségnyújtás jelenleg elégtelen.

A levélben emlékeztettek arra, hogy a cseh külpolitika értékalapú és jogi kötelezettségeken nyugszik. „A cseh kormány álláspontja, amely kerüli a fent leírt szenvedés okainak megnevezését, elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a deklarált értékeivel” – tették hozzá. Úgy vélik, a túlzott katonai műveletek, a civilekkel szembeni bánásmód, illetve a polgári infrastruktúra szisztematikus pusztításának elítélése nem jelent részrehajlást. „Ez az alapvető értékek védelmét jelenti, amelyekhez a Cseh Köztársaság régóta ragaszkodik” – írták.

Ezért felszólították a kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a Gázában történő nemzetközi humanitárius jogsértéseket,

beleértve az elkülönítés, az arányosság és a megelőző intézkedések elveinek megszegését, valamint utasítsa el a lakosság kényszerkitelepítésére vonatkozó terveket. Emellett azt kérik, hogy a kormány használja ki diplomáciai eszközeit annak érdekében, hogy a konfliktus mindkét fele tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot – ideértve a túszok szabadon bocsátását –, tartós tűzszünetet érjenek el, és biztosítsák a civilek védelmét.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter később az X közösségi oldalon közölte, hogy kedden telefonon beszélt jordániai kollégájával és a miniszterelnök-helyettes Ajman Szafadival. „Méltattam Jordánia szerepét a Közel-Keleten zajló békefolyamatban, beleértve az európai humanitárius segélyek Gáza lakosságához való eljuttatásában nyújtott segítséget” – ismertette a beszélgetés tartalmát a miniszter.

Csehország júliusban nem csatlakozott az Európai Bizottság és mintegy harminc ország – köztük Szlovákia – közös nyilatkozatához, amely a Gázai övezetben zajló háború azonnali befejezését sürgette, és elítélte „a civilek embertelen lemészárlását”, valamint a túszok fogva tartását. Petr Fiala cseh miniszterelnök akkor kijelentette, hogy ezt nem tartja hibának, és a cseh álláspont nem értékelhető pusztán annak alapján, hogy nem írta alá a dokumentumot. Hozzátette: Csehország nem huny szemet a Gázai övezetben uralkodó helyzet felett, és megjegyezte, hogy segít a palesztinoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×