Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után a Gáza városától nyugatra 2025. május 23-án. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott támadására válaszul indított izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben eddig már több mint 53 ezer ember palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Világpolitikai könyörgés az izraeli háború végéért – így reagál Benjamin Netanjahu és Donald Trump

Határozott kiállással fordultak Donald Trumphoz egykori izraeli hírszerzési vezetők, arra kérve: járjon közbe a kormányuknál, hogy az állítsa le a gázai háborút. Az izraeli offenzíva közepette súlyos humanitárius válság és éhezés alakult ki Gázában, a segély nagy része nem jut el a rászorulókhoz.

Több mint hatszáz nyugalmazott izraeli biztonsági és hírszerzési vezető írt nyílt levelet Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben a gázai háború azonnali befejezését sürgetik.

Ahogy fogalmaznak: „szakmai megítélésük szerint a Hamász már nem jelent stratégiai fenyegetést Izraelre”.

Mindez akkor történik, amikor összeomlottak az amerikai tűzszüneti javaslat körüli tárgyalások, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig – a hírek szerint – a hadműveletek kiterjesztését készíti elő egy keddi, rendkívüli ülésen. Netanjahu eddig makacsul hangoztatta: mindaddig folytatják az offenzívát, amíg el nem érik háborús céljaikat: a Hamász teljes felszámolását, a túszok kiszabadítását és a Gáza felől érkező fenyegetések végleges megszüntetését.

Közben felháborodást váltottak ki a napvilágra került felvételek, amelyeken egy csontsovány izraeli túsz látható. Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és David Lammy brit külügyminiszter is elítélte a történteket, miközben korábban feldühítették Izraelt a palesztin állam tervezett elismerésével.

A visszatérő téma azonban a gázai éhínség és a segélyért indult emberek lelövése – miközben az izraeli offenzíva több tízezer ember életét követelte. Az ismétlődő vádat elutasítva Donald Trump amerikai elnök egy nyilatkozatában ugyanakkor nem nevezte népirtásnak azt, ami történik, csupán annyit mondott: „ez egy háború”.

Izraeli médiumok szerint Netanjahu hamarosan összehívja biztonsági kabinetjét, ahol akár a Gázai övezet egészének katonai elfoglalásáról is dönthetnek. A jelenleg ellenzéki, volt miniszterelnök, Ehud Barak egyenesen „megtévesztésen alapuló háborúról” beszélt, amelynek szerinte nem a biztonsághoz vagy a túszok kiszabadításához van köze, hanem Netanjahu politikai túléléséről szól.

A miniszterelnök korrupciós pere ugyanis – mondta – felgyorsulhat, ha véget ér a háború. Ide tartozik, hogy az izraeli kormány megpróbálta meneszteni a Netanjahu korrupciós ügyével foglalkozó főügyészt, de az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyelőre blokkolta a döntést.

Közben a gázai áldozatok száma – a Hamász által irányított egészségügyi hatóságok szerint – meghaladja a 60 ezret.

Hétfőn további 40 civil vesztette életét izraeli támadásokban – közülük tízen segélyért álltak sorba.

További öt ember éhen halt – állítják helyi források.

Több ország a levegőből próbál segélyt ledobni Gázába, de az ENSZ szerint ez kevés és veszélyes megoldás – a teherautós szállítás lenne hatékonyabb. A segélyek elosztását koordináló izraeli szervezet, a COGAT adatai szerint a múlt héten 1200 kamionnyi, azaz 23 ezer tonna segély érkezett be a térségbe, ám ezek nagy része még nem jutott el a rászorulókhoz.

A helyi és ENSZ-szervek szerint naponta 600 teherautóra lenne szükség – épp annyira, mint amennyit Izrael a háború előtt még beengedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×